Utazó kegyelem – 2. rész

„Igen irgalmas az Úr és könyörületes.”– Jak 5:11

A rendőrautó hátsó székén ülni új élmény volt számomra. Ameddig a vontatókocsit vártuk, hálás voltam a száraz helyért, de haszontalannak éreztem magam. A műanyag bevonatú ülés meglehetősen alacsony volt, az ablakon rácsok voltak, és belülről nem volt kilincs vagy fogantyú. Résnyire nyitva hagytam az ajtót minden eshetőségre, ameddig a rendőr kedvesen kérdezgetett a körülményekről, vagyis hogy hogy kerültem hajnali háromnegyed ötkor a vasúti sínekre. Amikor elmagyaráztam, hogy a GPS utasításait követtem a repülőtér felé, és azt gondoltam, hogy ez egy kisutca, megkérdezte, hogy egész éjjel buliztam-e. Mondtam, hogy nem fogyasztok alkoholt, és egy vallásos összejövetelen voltam. Illedelmesen, de minden meggyőződés nélkül elkérte a jogosítványomat. Szerencsére nem büntetett meg.

A vontató autóra várva, kifejeztem aggodalmamat, hogy mi lesz, ha az arra közlekedő vonat nekimegy a bérelt autómnak, a kárt ugyanis ebben az esetben nekem kell kifizetnem. A rendőr megnyugtatott: „Már értesítettük a vasútigazgatóságot, és minden erre közlekedő vonatot megállítottak.” Köszönöm, Uram!

Enyhén sokkos állapotom, vagy a fura helyzet miatt folyamatosan csevegtem a rendőrrel. Szégyelltem magam, hiszen sok embert hoztam kellemetlen helyzetbe.

–  „A másik autóban várakozó társának nem kell velünk maradnia. Nyugodtan elmehet más rendőrségi ügyeket intézni.” – mondtam. A rendőr kedves hangon válaszolt.

–   „Együtt maradunk.” – Megkérdeztem a nevét, és biztosítottam, hogy imádkozni fogok érte. Figyelmesen hallgatott, láthatóan nem zavarta folyamatos csevegésem. Húsz perc múlva megérkezett a vontatókocsi, és visszahúzta az autómat az útra.

A sofőr vélhetően megsajnált, és leellenőrizte az autót, majd kijelentette, hogy biztonságosan vezethető. Micsoda megkönnyebbülés! Útbaigazítást is adott az autókölcsönző felé. Még egyszer megköszöntem a rendőrök kedvességét, beültem az autómba, és biztonságosan célhoz értem.

A repülőtéren Isten, Aki mindig gondoskodik gyermekeiről, még egyszer kimutatta kegyelmét irányomban. Bár rég lemondtam a járatomról, a kapuhoz érve megtudtam, hogy a gép még nem szállt fel. Újra elcsodálkoztam Isten határtalan kegyelmén, mely akkor is megmutatkozik, amikor hibát követünk el.

Carla Baker