A női szépség

„Akiknek ékessége ne legyen külső, hajuknak fonogatásából és aranynak felrakásából vagy öltözékek felvevéséből való; hanem a szívnek elrejtett embere, a szelíd és csendes lélek romolhatatlanságával, ami igen becses az Isten előtt. Mert így ékesítették magokat hajdan ama szent asszonyok is,  akik Istenben reménykedtek, engedelmeskedvén az ő férjüknek.”– 1Pt 3:3-5

Akulturális elvárásokkal és a média propagandájával ellentétben a női szépség nemcsak a külsőben rejlik. A reklámok folyamatosan olyan termékeket népszerűsítenek, amelyeknek célja a nők megszépítése, mintha nem volnánk eléggé szépek természetesen is. Bőrápoló krémeket ajánlanak, melyek eltakarják a ráncokat, festékeket, melyek eltakarják az ősz hajat, sminket, mely sok esetben a valós vonásokat is elfedi. Az elegáns ruhák és ékszerek reklámozása is azt sugallja, hogy viselésük által vonzóbbakká válunk.

Önmagában e tárgyak egyike sem rossz, de ne érezzük, hogy csak akkor vagyunk vonzók, ha ezeket használjuk. Ne érezzük, hogy feltétlenül és elengedhetetlenül szükségünk van rájuk. Sokszor aggódunk külsőnk, megjelenésünk miatt, és komoly erőfeszítéseket teszünk a látszat megváltoztatására, a külső kicsinosítására. Isten azonban azt szeretné, ha jobban aggódnánk belsőnk, valódi énünk miatt. Itt lakozik ugyanis a valódi szépség. Itt csinosodik a jellem. A szép arc, a tökéletes alak, a drága kiegészítők semmit nem jelentenek az örökkévalóság szemszögéből.

Három gyerekem van, két fiam és egy lányom. A lányom kétségkívül csodálatos, de valódi szépsége belülről fakad. Ez a szépség a jellemében, személyiségében, magatartásában, másokkal való kapcsolataiban nyilvánul meg.

Szerintem túl kell lépnünk a külsőnk miatti aggodalmainkon, és a belsőnkre kell összpontosítanunk figyelmünket.

Engedjük meg a Szentléleknek, hogy belülről kifelé megszépítsen minket. Ha Isten szépsége lakik bennünk, az a külsőnkön is visszatükröződik. Az istenfélő aszszonyok szépsége örökkévaló.

Uram, add, hogy visszatükrözzem a Te szépségedet, egy istenfélő élet szépségét.

Segíts, hogy ne annyira a külsőmmel, hanem inkább a belsőmmel foglalkozzak.

Shakuntala Chandanshive