2020. szeptember 30., szerda
Védelem
„Mert azt mondtad te: Az Úr az én oltalmam; a Felségest választottad a te hajlékoddá: Nem illet téged a veszedelem, és csapás nem közelget a te sátorodhoz, mert az ő angyalainak parancsolt felőled,hogy őrizzenek téged minden utadban.”– Zsolt 91:9-11
A pisztolylövés fénye vakító erejű volt. A férfi most felém irányította fegyvere csövét. Pár centire állt az arcomtól, és a leghidegebb világos barna szemekkel nézett. Mi történik? Testem jelen volt, de az elmém teljesen lebénult. Meghalok? Itt? Csendben védelemért és segítségért imádkoztam. Lassan elfordítottam a fejem, és megláttam egy másik alakot az anyósülés melletti ablakban, aki a barátom fejéhez tartotta a fegyvert. Pénzt követelt.
A barátom és az utasok odaadták pénztárcájukat a támadóknak. Istenem, kérlek, segíts. Csendben tovább imádkoztam. Isten kegyelméből egyik támadó sem vette észre az én erszényemet, mely tele volt pénzzel. Aznap kaptam a fizetésem, és az öszszeget számlák fizetésére kellett fordítanom. Én nem ajánlottam fel nekik a tárcám. Emlékszem, hogy a hozzám közelebb álló férfi odasúgta: „Ne aggódj, nem lopom el az autódat.” Miután utasaimtól összeszedték, amit akartak, beugrottak egy rendszám nélküli furgonba, és elhajtottak.
Bár sokkos állapotban voltam, hiszem, hogy Isten vezetett a következő pillanatokban. Lépésről-lépésre haladtunk, és az út szélén sorban megtaláltuk az utasok és barátaink eldobált holmiját. Egyértelmű, hogy a rablók kiürítették a pénztárcákat és a kabátok zsebeit, majd kihajították „autójuk” ablakán. A leírás alapján a rendőröknek sikerült beazonosítaniuk az autót, melyet szintén aznap este loptak el. Szinte hihetetlen, de azok a barátaim, akiknél nem volt pénz, mindenüket viszszakapták. Csak egy kötött felsőt és egy hitelkártyát nem találtunk meg, amelyet a barátom később zároltatott. Miután kitöltöttük a rendőrségi jegyzőkönyvet, zaklatottan, de hálásan tértünk haza. Dániel szavaival élve, „az én Istenem elbocsátá az ő angyalát” (Dán 6:22).
Függetlenül attól, hogy milyen vészhelyzetben találod magad, Isten sosem túl foglalt, hogy meghallja segélykérésed. Isten sosem alszik. Kitől féljünk, ha az Úr velünk van? Minden alkalommal dicsőítem Őt, amikor eszembe jut, mi minden történhetett volna, ha nincs Isten csodálatos kegyelme és ereje, mely megálljt parancsolt támadóinknak.
Sherilyn Flowers