A varrógépes csoda

„Jézus pedig rájuk tekintvén, monda nékik: Embereknél ez lehetetlen, de Istennél minden lehetséges.” – Mt 19:26

Személyes missziómunkám steppelt térdtakarók varrása az otthon betegeinek. Varrógépem egy klasszikus alapmodell, néhány öltésmintával. Amikor egy takaróval elkészülök, mindig körbevarrom valami érdekes díszöltéssel. A díszítő öltések a varrógép 2. szintjétől a 19. szintig vannak, amely a legösszetettebb és legbonyolultabb minta. Az egyik takaró megérdemelte a 19-est. Miután elvégeztem, elfelejtettem visszaállítani a gépet hagyományos öltésmódra, pedig ezt mindig megteszem egy-egy ruha befejezése után.

Napokkal később megpróbáltam magasabb szintre állítani a gépet, de nem sikerült. Nagyobb erőbevetéssel próbálkoztam, de a hirtelen kattanás ráébresztett, hogy valami eltörött a gépben. Lehetett vele varrni, de minden öltés az előző és az utána következő modell keveréke volt. Elvittem a gépet a javítóműhelybe, hogy megjavítsák.

Elkezdtem egy újabb ruha varrását, de észrevettem, hogy a programváltó gombot csak egy bizonyos pontig lehet tekerni. Megvarrtam egy térdtakaró három szélét, és éppen a negyediknek kezdtem neki, amikor belépett a férjem: – „Hogy működik a géped?” – kérdezte. Amikor elmondtam, hogy csak egy bizonyos pontig lehet tekerni, felajánlotta, hogy ő is megpróbálja. Ahogy megtekerte, újra hallottam azt a félelmetes kattanást. Bosszankodva vittem vissza a gépet a javítóba, de ezúttal nem tudták megjavítani. Elmagyaráztam, hogy még egy kevés munkám volna, de a többi, rendelkezésemre bocsátott gépen nem volt rajta az a bizonyos öltésminta, amivel a varrást elkezdtem.

Szomorúan mentem haza az elromlott géppel, és kipróbáltam a kettes mintát. Nem működött. Kipróbáltam a többit is, azok sem működtek. Ekkor tette fel a férjem a kérdést: – „Imádkoztál te ezért?” – Nem, valójában eszembe se jutott.

Bementem a varrószobába és meghajtottam a fejem. – „Kérlek, Uram, segíts befejeznem ezt a darabot.” – Ima után újra kézbe vettem a félig kész darabot. Figyelmesebb szemlélés után rádöbbentem, hogy nem a 2-es, hanem a 3-as mintát használtam. A hármasra állítottam a gépet és kipróbáltam egy anyagdarabon. Tökéletesen varrt. Befejeztem a takarót, majd csendben hálát adtam Istennek: – „Köszönöm, Uram!”

Ami az embernél lehetetlen, az Istennél lehetséges (lásd: Mt 19:26).

Laura Hartmann