Mint egy elválasztott gyermek

„Inkább lecsöndesítettem és megnyugtattam lelkemet, mint az anyjától elválasztott gyermeket; mint az elválasztott gyermek, olyan bennem a lelkem.” (Zsoltárok 131:2)

A hír, hogy lányunknak 4-es stádiumú, nem kissejtes tüdőrákja van, pusztító viharként ért, és csak kapkodtuk a fejünket, mi is történik. Chipo soha nem dohányzott. Egészségesen élt, amennyire csak tőle telt. Intelligens volt, summa cum laude diplomázott ápoló szakon. Csak 33 éves volt, egy szorgalmas ápolónő, akit nemrég jegyeztek el, és már az esküvőjét tervezte. Azonnal Istenhez kiáltottunk, hogy küldjön csodás gyógyulást. Az ima hatására remény váltotta fel a kétségbeesést, mikor Jehova Rafát, a gyógyító Istent hívtuk segítségül (2Mózes 15:26). Családtagok, barátok és kollégák az Úr gyógyító kegyelmét kérték Chipo számára. Heteken át volt továbbra is súlyos a helyzete, ámde mi nem adtuk fel a reményt.

Akkor következett be áttörés, mikor az orvosok megállapították, hogy a rákja reagálhat egy genetikailag célzott terápiára, mely havi 10–15 000 dollárba kerül. Örömünk pánikba csapott át, mikor megtudtuk, hogy a biztosító nem fedezi a költségeket. „Uram, könyörülj Chipón!” – esedeztünk buzgón. Csodával határos módon Chipo talált egy szponzort a Tagrisso nevű gyógyszerre. Hogy ünnepeltünk!

18 hónapra rá a lányom újra talpra állt. Dicsérte Istent, férjhez ment, felkereste barátait és családját. Biztosak voltunk benne, hogy a menny meghallgatta imáinkat, és hogy Chipo rákmentes marad. De nem így történt.

Miután a teste többé már nem reagált a kezelésre, elhunyt. Nagyon megszenvedtem a veszteségünket… Ámde az Úr gyengéden emlékeztetett a sok csodára, amit Chipo gyógyulása alatt tett, és én békét találtam, és lassan elkezdtem megbízni a bölcsességében és időzítésében.

Bár nem gyógyult meg a lányom teljesen, amire vágytunk, az a 18 hónap mélyreható ajándék volt, melyet örökké őrizni fogok. Mint egy elválasztott gyermek, eljutottam a teljes megadás állapotába, felismerve, hogy Isten a Teremtő, és én az ő gyermeke vagyok. Mint egy elválasztott gyermek, aki anyja mellén pihen, az Úr gondoskodása, bár eltért az én vágyaimtól, gyógyulást, békét és elfogadást hozott. Megerősítettem Isten fenségébe vetett bizalmamat, akkor is, ha válasza nem vág egybe az én legmélyebb vágyaimmal. Mint egy elválasztott gyermek, mindannyian találjunk békét az átadásban, bízva, hogy Isten még a legnehezebb körülmények között is ismeri legmélyebb szükségleteinket.

Earlymay Chibende