Megmenekültünk!

„Az Úr az én kősziklám, váram és szabadítóm… Az Úrhoz kiáltok, aki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől.” (Zsoltárok 18:3–4)

Családommal Ukrajna fővárosában, Kijevben éltem. 2022 februárjában, a háború első napján úgy döntöttünk, hogy azonnal elmenekülünk, mivel ez volt az ellenség fő célpontja. Úgy gondoltuk, hogy majd biztonságban leszünk a bucsai vidéki házunkban. Sajnos egykettőre elfoglalták a várost, és azután következett életünk legszörnyűbb két hete, mikor teljes mértékben tudatában voltunk, hogy bármelyik pillanatban véget érhet az életünk. A pincében maradtunk áram, víz és fűtés nélkül. Havat olvasztottunk fel víznek, alig volt mit ennünk. Folyamatosan attól tartottam, hogy éhen fognak halni a gyerekeim.

Az állandó bombázások alatt tudtuk, hogy minden lélegzetvételünk az Úr kezében van, és ez nagyon közel hozott minket Istenhez. Bár nem érte bombatalálat a házunkat, tudtuk, hogy lehetetlen tovább élni ezzel a szörnyű félelemmel, ezért a menekülés mellett döntöttünk. A másik alternatíva az éhenhalás lett volna. Szörnyű volt! Figyelmeztettek, hogy egyetlen autót sem engednek át a megszálló erők, és irgalmatlanul lelőnek. De a félelmünknél erősebb volt a menekülés vágya, így hát elindultunk. Mások is látták, hogy elmegyünk, és csatlakoztak hozzánk. Végül már konvojban haladtunk, tudva, hogy bármelyik pillanatban lelőhetnek, és tisztában voltunk a halál nagy valószínűségével. Végig forrón könyörögtünk Istenhez.

A konvojunkat az első útlezárásnál megállították. És akkor csodát tett az Úr! Az első autó sofőrjét elkísérték fegyveresek, miközben mi szüntelenül imádkoztunk. Fogalmam sincs, milyen szavakat adott az Úr a sofőr szájába, de amikor visszajött, az orosz katona beült a volán mögé, és a konvoj elé hajtott, mindenkinek jelezve, hogy ne lőjenek ránk. Így vezetett át az összes ellenőrzőponton minket. Az autóból sokakat láttunk, akiknek nem sikerült elmenekülnie. Az út mindkét oldalán szétlőtt és kiégett autóroncsok hevertek.

Mi szembenéztünk a halállal és megmenekültünk. Isten új életet adott! Mély hálával emlékszünk vissza arra a napra, mikor a menny nagy irgalmából megmentett bennünket. Ezt soha nem fogjuk elfelejteni, amíg élünk.

Köszönjük, Uram, hogy ilyen nagy irgalommal vagy irántunk!

Yana Kosian