2026. július 5., vasárnap
Krisztus gyönyörű ruhája
„Megszabadítalak titeket minden tisztátalanságotoktól.” (Ezékiel 36:29)
Gyönyörű, napos idő volt aznap a Bermudákon, és már alig vártam, hogy megtartsam a kisbuszos vezetett szigetnézést. Egy nyolcfős csoportot vártam erre a napra. Az ügyfeleim kicsit megkésve szálltak le a tengerjáró hajóról, de végül csak hat klienssel álltam a dokkban. Hol lehetnek? – tűnődtem. Végre megérkezett a hölgy, aki mondta, hogy mindjárt jön a férje is. Elnézést kért a késésért, és tudatta, hogy nincs túl jól. Lejjebb a mólónál egy idősebb, homlokát ráncoló úriember sétált lassan felém és a csoport többi tagja felé. Ahogy közeledett a furgonhoz, kinyújtottam a kezem, hogy besegítsem, mint mindig. Beszállt és leült.
Indulni készültünk, mikor észrevettük, hogy szörnyű szag terjeng a kisbuszban. A feleség szólt: „Elnézést, de a férjemnek most rögtön WC-re kell mennie!” Gyorsan a mólón levő mosdóhoz hajtottam, ami elég messze volt a tengerjárótól. A férfi kikecmergett a furgonból, és legalább 15 percig benn maradt. Szomorúan hallgattam, ahogy a társai a túra késése miatt panaszkodnak.
A felesége nemsokára visszajött, és elmondta, hogy a férje nem ért oda időben a mellékhelyiségbe. A férfi levert tekintettel jött ki a mosdóból. Tényleg így volt. Nem ért oda időben. Rettenetesen összekente a ruháját, és szörnyen bűzlött. Megesett rajta a szívem. A felesége közölte, hogy visszamegy a hajóra. Ránéztem a külsejére, és arra gondoltam, hogy nem mehet vissza ilyen kiszolgáltatott állapotban a tengerjáróra.
Felkaptam egy nagy törölközőt a furgonból, és felajánlottam. Meglepetésemre elhárította: „Nem kell.” Újra felajánlottam, de ő ismét visszautasította az ajánlatomat. Aztán megfordult, lassan elindult lefelé a mólón, és jól látszott az összekent, büdös ruhája. Ahogy távoztában néztem, úgy fájt érte a szívem.
Olyan hihetetlen, hogy nem volt hajlandó beburkolózni a felajánlott törölközőbe.
Abban a pillanatban Isten eszembe juttatott egy gondolatot. Az ő szíve is fáj a gyermekeiért, mikor felajánlja, hogy befed minket gyönyörű, igazságos köntösével, mi pedig visszautasítjuk. A mi igazságunk olyan, mint a szennyes rongy. Barátaim, ne utasítsuk el az ajánlatát! Köszönjétek meg ma az Úrnak, és fogadjátok el a befedezését.
Julie Richardson