Szivárványok

„Ívemet a felhőkbe helyezem, és ez lesz a jele a szövetségnek közöttem és a föld között.” (1Mózes 9:13)

A Texas állambeli Houstonban élek az Egyesült Államokban, ahol az időjárás szerves részei a viharok, különösen a hurrikánok. Nem ritka, hogy a város egyik felén heves felhőszakadás tombol, míg néhány háztömbnyire semmi nincs! A legutóbbi időjárás is példátlan volt.

Körös-körül viharok dúltak, de a mi környékünket nem érték el. Aznap épp a lelkipásztorunk hirdetett Igét, és menni akartunk az esti istentiszteletre. A férjemmel arról beszéltünk, hogy korán kéne indulnunk, hátha rosszabbra fordul az idő. Nem lakunk túl messze az imaháztól, de gyakran előfordul, hogy ott esik az eső, míg itthon még tiszta az idő.

Ezen a bizonyos estén ragyogóan sütött a nap a házunk körül, és dicsértük az Urat, hogy az ő keze csillapította le a viharokat felénk. Imádkoztunk, hogy biztonságban legyenek az esti gyűlésre készülő testvérek. Ahogy a gyülekezethez közeledtünk, egy sarkon befordulva megdöbbenve láttuk, milyen tökéletes szivárvány ível át az égen. Különleges volt, mert gyakran látunk részleges szivárványokat, de páratlan volt ez a teljes ív. Emlékezni akartam az élményre, ezért több képet is csináltam róla. Mindketten örültünk, ahogy a szivárványt követve mentünk tovább az úton egész a gyülekezetig.

A kápolna bejáratánál megkérdeztem az üdvözlésül ott álló hölgyet, hogy látta-e a szivárványt. Nagyon meglepődött, és megkért, hogy álljak be kicsit az ajtóba, míg ő fényképeket készít. Mindenki, aki akkor este belépett az ajtón, felfigyelt a szivárványra.

A prédikáció végén felhívás hangzott el, és egy fiatal hölgy ment előre, aki kérte, hogy imádkozzunk érte, és jelentkezett keresztségi felkészítésre. Amikor ránéztem, észrevettem, hogy még nem láttam korábban. Nyugtalannak tűnt, mikor előrement, de mire visszatért a helyére, lecsillapodott.

Már hazaértünk, mikor felhívott az egyik presbiter. Elmesélte, hogy a fiatal lány elmondta neki, látta a szivárványt, és 20 percig követte az imaházig. Úgy tűnt, hogy pont a gyülekezetünk fölött húzódott, és úgy érezte, hogy az Úr kifejezetten neki küldte a szivárványt!

Barátaim, a mi Istenünk még mindig a szövetségét megtartó Üdvözítő! Mikor viharok dúlnak, csak keressétek a szivárványt.

Wilma Kirk Lee