Madárlesen

„Ó, Istenem, milyen drága a te kegyelmed! Szárnyad árnyékába menekülnek az ember fiai. Dúslakodnak házad bőséges javaiban, gyönyörűséged folyóvizéből itatod meg őket.” (Zsoltárok 36:8–9)

A 90-es évek derekán édesanyám már mind kevésbé volt képes aktív tevékenységekre, mivel egyre kisebb mértékben tudott csak mozogni. Nagy örömét lelte azért a madarak megfigyelésében akár a konyhaablakból, akár a kocsiból, mikor az otthonunkhoz közeli tájakra mentünk. Sokat lehet tanulni a madármegfigyelésekből, és néhányuk kiváló példa a keresztények számára. Íme, egy-két különleges kedvence.

A fehérhasú legyezőfarkak teljes szívből teszik a dolgukat, energikusan ugrálnak és futkosnak, miközben farktollaikat lobogtatva és legyezgetve zargatják táplálékukat, a rovarokat. Arról is ismertek, hogy a lehető legpuhább fellelt anyagokat gyűjtik össze, hogy kibéleljék a fészküket, és kényelmes helyet teremtsenek a kicsinyeik felneveléséhez.

A szivárványlórik hűségesek egymáshoz, és hajlamosak egy életen át együtt maradni társukkal. Vidám csicsergésükkel és kék, piros, zöld és sárga színükkel a lórik, úgy tűnik, fel akarják vidítani a világot.

Az ausztrál szarkák takaros, fekete-fehér tollazatukkal céltudatosan járkálnak az udvaron, hogy élelmet gyűjtsenek családjuknak, vagy megtanítsák a kicsiket, hogyan keressenek táplálékot maguknak. Félelmet nem ismerve védik meg családjukat a potenciális betolakodóktól (nemcsak más madaraktól, hanem az emberektől is). A szarkák felelősségteljesnek és szorgalmasnak tűnnek, de van egy könnyedebb oldaluk is. Mindig vidám énekszóval köszöntik a reggelt, amivel beragyogják a napot.

Az erdei récék odvas fán raknak fészket, ami akár egy kilométerre is lehet a víztől, és magasan a föld fölött. A kiskacsák a kikelésük után nagyon hamar elhagyják a fészket, még jóval azelőtt, hogy megtanulnának repülni. Ilyenkor a tojó egyszerűen leszáll a földre, és hívására a kiskacsák kiugranak a fészekből, és követik. Íme, a feltétlen bizalom és engedelmesség példája!

A Szentírás biztosít, hogy Isten, aki csodálatos sokféleségben teremtette meg a madarakat, és gondoskodik a szükségleteikről, a mi szükségleteinkről is bőségesen gondoskodik – akárcsak egy odaadó madárszülő.

Jennifer M. Baldwin