A nevéről neveztetünk

„Amikor megalázza magát az én népem, amely nevemről neveztetik, s könyörög, és keresi az én orcámat, és megtér bűnös útjairól, én is meghallgatom őket a mennyből, megbocsátom bűneiket, és megszabadítom földjüket.” (2Krónikák 7:14)

Mi van egy névben? – Elég szórakoztató, hogy a hazautazásaimnál, miután egy ideig távol voltam, apám nevét használom hivatkozásként, hogy megkönnyítsem a beazonosításomat. Mindig megmosolyogtat a hirtelen jött megvilágosodás és felkiáltás: „Akkor te az ő lánya vagy!” Egyes területeken apa nevének bedobása a szokásosnál gyorsabban nyit ajtókat előttem. Amilyen mulatságosak ezek a pillanatok, olyan kijózanító is, mikor rájövök, hogy az apámhoz fűződő kapcsolatom által követnek nyomon és ismernek. Még inkább hideg zuhanyként ér a felismerés, milyen lelki következményei vannak, ha a mennyei Atyánkkal való kapcsolatunk révén ismernek.

Krónikák II. könyvében Isten világosan kijelenti, hogy népe a „nevéről neveztetik” (2Krónikák 7:14). Ezzel hivatkozási pontot ad, mely segít az identitásunk meghatározásában. Amikor kereszténynek nevezzük magunkat, akkor az ő Fia, „Krisztus” nevét viseljük mint krisztusiak, és azt állítjuk, hogy ez áll az új identitásunk középpontjában. Hozzá igazodunk. Hozzá tartozunk.

Milyen hihetetlen lehetőségek állnak most a rendelkezésünkre! Amikor a nevén nevezzük magunkat, megnyílnak a mennyország kapui előttünk, gyermekei előtt. Jézus azt akarja, hogy felismerjük ennek a jelentőségét. Egykor azt nyilatkoztatta ki a tanítványoknak: „Ha valamit kértek az én nevemben, megteszem azt.” (János 14:14) Semmi sem változott az évek során azóta. Ma is elérhető az ígérete és hatalma számodra és számomra.

Amikor az Úr nevén hívnak, mikor a nevében kérünk, akkor nagyköveti rangot kapunk, ami mögött mennyei hatalom áll. A Szentírás is erre emlékeztet: „Most tehát Krisztus követei vagyunk…” (2Korinthus 5:20, az angol NKJV-fordítás alapján)

Észrevettétek, milyen elgondolkodtató a mai Igénk eleje? Mert itt Isten azt mondja: „Amikor… az én népem…” Sok minden van ebben a rövid részletben. Az Úr arra kér, hogy nézzünk jó mélyen magunkba. Hív, hogy gondoljuk át, milyen jelentősége van a névnek, amit viselünk. A nevének. Az identitásának. A jellemének. Vajon jól képviseljük a nevét?

Jessy Quilindo