A nyugdíjas évek

„Mindent rendeltetése szerint alkotott az Úr… Igen ékes korona az ősz haj, az igazság útján található.” (Példabeszédek 16:4, 31)

A nyugdíjas éveket angolul aranyéveknek hívják – micsoda megtévesztő elnevezés! Az arany értékes, és mindenki vágyik rá, de túl gyakran fordul elő, hogy a 60. életév betöltése után már senki sem akarja a közeledését. A tanácsaidat figyelmen kívül hagyják, a jelenlétedről pedig tudomást se vesznek. Mi olyan nagyszerű az öregedésben? Nos, hadd mondjam el. Akár hiszed, akár nem, te vagy az. Te vagy nagyszerű az öregedésben. Az öregedés olyan ajándék, amit nem mindenki kap meg. Ha elég szerencsés vagy, hogy megkapd ezt az ajándékot, dicsérd érte az Urat! Lehet, hogy romlik a szemed, de tisztább lesz a látásmódod. Már rég elhalványult a fiatalkori gátlásosság, és tisztelettudóan mondod el a véleményedet. Csak az ellenség trükkje az öregedés feletti szégyenkezés, ahogy a haláltól való félelem is.

Visszatekintve minden jobb volt, és ahogy öregszel, könnyebb visszatekinteni és hálával telítődni. Az időseket nem tévesztik meg az ifjúság forrásának megtalálására vonatkozó gondolatok. Tudják, hogy ez csak mese. Azt is felismerik, hogy senki sem él örökké. Sőt, épp ellenkezőleg. Ahogy a testünk öregszik, és rájövünk, hogy már több év van mögöttünk, mint előttünk, jobban megbecsüljük az élet ajándékát.

A jó hír, hogy életkortól függetlenül most is belevághatunk. Elkezdhetünk vigyázni a testünkre, de legyünk elég bölcsek ahhoz, hogy felismerjük a korlátainkat. Mielőtt beléptünk volna ezekbe az értékes, nyugdíjas évekbe, sokat hajtottunk, dolgoztunk és értünk el: de most vagyunk itt idősebben és bölcsebben. Jó, ha kicsit lelassítunk, elidőzünk, hogy értékeljük, amink van. Döntsük el, hogy továbbra is tanulni fogunk, kíváncsiak maradunk, és a pozitív hozzáállást és örömteli szellemet ápoljuk.

Az életből elsajátított bölcsesség messze felülmúlja, amit könyvekből szerezhetünk. Most már okosabbak lettünk, mint valaha is voltunk. Ahelyett, hogy az öregedéssel járó negatívumokat látnánk, miért ne élveznénk a nyugdíjas éveinket? Maradjunk tevékenyek és bevállalósak. Az emberek jobban szeretnék, hogy itt maradjunk, mint gondolnánk. Élvezzük a családdal és a szeretteinkkel töltött idő ajándékát. Találjuk meg az áldásokat, és emlékezzünk az ígéretre: „Vénségetekig ugyanaz vagyok, megőszülésetekig én hordozlak titeket. Én alkottalak, én hordozlak, én visellek el, és én szabadítalak meg... Emlékezzetek meg erről, és legyetek erősek… Mert én vagyok az Isten, nincsen más; Isten vagyok, nincs hozzám hasonló!” (Ézsaiás 46:4, 8–9)

Adjunk hálát az élet ajándékáért Istennek, és ünnepeljük a nyugdíjas éveket!

Kathy-ann Best