A kis lakókocsim

„Megrendülnek az egek és a föld. De az Úr lesz népének oltalma és Izrael fiainak erőssége!” (Jóel 3:16)

Néhány esős kempingezés után vettünk egy kis, használt lakókocsit. Ez lett az otthonunk, és sokszor kempingeztünk nagyokat benne. Akkor is használtuk, ha nagy vendégsereg csődült össze nálunk. A fiunk még lakott is benne pár nyáron az egyetemi évei alatt.

Egy emlékezetes éjszakán a lakókocsit úgy megrázta a szélvihar, mint a falevelet. Fel kellett kelnünk az ágyból, és messzebb kellett vontatnunk a vad atlanti parttól egy hatalmas fák sűrűje által védett, biztonságosabb helyre.

Végül ez lett a plusz hálószoba, amikor a kanadai Grand Manan-szigeten (New Brunswickban) vásároltunk egy házikót. Pár év elteltével készen álltunk a visszavonulásra, és egy szomszédunk megvette, hogy játszószoba legyen az unokái számára. Mostanra a lakókocsi is érett öregkorba lépett.

Egy nap meglepődve láttuk, hogy a szomszéd udvaráról elszállítják a kis lakókocsinkat. A tulajdonos átkiabált hozzánk: „Búcsúzzatok el a lakókocsitoktól! Tyúkólként kezd új életet.” Kicsit szomorúan láttam, hogy vége a lakókocsimnak, de hálás voltam a hozzá köthető sok boldog emlékért.

Ahogy a kis lakókocsira gondoltam, eszembe jutott a keresztény életem. Kíváncsi keresőként indultam. A keresésem sok tapasztalaton vitt át. Minél többet tanultam, annál inkább szükségem volt válaszokra. A könyvtár, a különböző lelkészek, a Biblia több változata és fiatal keresztény társak mind szerepet játszottak az Úrral való utamban, olyannyira, mint a táborozási élményeim.

Akár az erdei kempingben, akár az óceán partján vagy végül a kis házikómnál táboroztunk le, sok mindent megtanultam. Minél többet kempingezünk, annál jobbak leszünk. Minél több időt töltök az Úrral, annál jobban megértem Isten velem kapcsolatos tervét.

Táborozós éveim alatt sok helyre eljutottam, és volt szerencsém a lakókocsim ablakán bekukucskáló mosómedvékhez, a kocsi mellett csendesen elvonuló szarvasokhoz, és órákon át figyeltem nesztelenül a madarakat, a bálnák süvítését, a szellő hangjait és illatát.

Ahogy az Istennel való kalandozásom megváltoztatja az életem, tapasztalt hívő lesz belőlem. Oly béke költözött a szívembe, amiről nem is tudtam, hogy létezik. Megtanultam, hogy a hitem egy ingyenes séta Jézussal. Itt nincs kempingdíj. Nincs szükség tervezésre. Ahogy gondolataimat az ég felé terelem, úgy növekszik a hitem. Mennyire vágyom már, hogy eljöjjön a nap, mikor az Úr az új földön köszönti gyermekeit!

Patricia Cove