A csodálatos találkozás

„Énekeljetek az Úrnak, áldjátok nevét, napról napra hirdessétek szabadítását!” (Zsoltárok 96:2)

 

A hétvégi vendégeinktől elbúcsúzva rendet tettem, és kimentem, hogy megöntözzem a virágokat. Hűvös volt a reggel, és egy éneket dúdolgattam, miközben szorgosan öntöttem a vizet a cserepekbe. Amikor a sufni melletti virágokhoz értem, egy úriember, aki a szomszéd ház kerítésén dolgozott, udvariasan rám köszönt:

„Ön keresztény?”

„Igen – válaszoltam. – Miért kérdezi?”

„Nagyon tetszik, amit énekel. Olyan szép!”

Ránéztem az előttem álló ápolt, jól öltözött férfira, és észrevettem makulátlan, fehér ingét, aminek első három gombja ki volt gombolva, és alatta egy vastag aranylánc csillogott. Gondolkodás nélkül megkérdeztem: „De honnan ismeri ezt az éneket?”

„Nos, én ortodox vagyok, de már több protestáns templomban is megfordultam. Nagyon tetszett, különösen a zene, és amikor meghallottam, hogy dúdol, felismertem a dallamot. Ön melyik egyházhoz tartozik?”

„Hetednapi adventista vagyok. Vagyis szombatonként szoktam Istent imádni.”

„Igen-igen, tudom. Tetszik, hogy maguk, adventisták sokat beszélnek Jézusról és az Istenbe vetett hitükről.”

Este elmeséltem a férjemnek a beszélgetésünket, és ő a maga gyakorlatias módján megkérdezte, hogy adtam-e a férfinak valamilyen irodalmat. Erre eddig nem is gondoltam, pedig gyakran veszek könyveket, hogy odaadhassam másoknak. Kiválasztottam egy könyvet, és imádkoztam, bár ne fejezte volna még be a munkát a szomszédom udvarán. Találtam egy Bibliát is, és kimentem a kerítéshez. Még javában dolgozott.

„Jó, hogy még itt találom! Szeretnék adni egy könyvet. Sok mindent tartalmaz a hitemről. Van Bibliája?”

„Nincs, habár nagyon szeretnék egyet!”

Odaadtam a Szentírást, és azt mondtam: „Remélem, örömöt és világosságot hoz majd!” Megköszönte és megígérte, hogy elolvassa, és felkeresi a gyülekezetünket. A mellkasához szorította a könyveket, és olyan boldognak tűnt…

Kedveseim, osszuk meg ma valakivel az üdvösség örömét. Ez megváltoztathatja az életüket, és mi is olyan boldogok leszünk tőle!

 

Elena Petrescu