Teljes örömnek tartsátok

„Teljes örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle kísértésekbe estek, tudva, hogy hitetek próbája állhatatosságot eredményez.” (Jakab 1:2–3)

 

Egész életemben elhittem a hazugságot, hogy milyen fontos elfoglaltnak lenni, és lustaságnak tartottam a pihenést. Mindaddig elhittem a hazugságot, hogy a pihenés gyengeség, míg a múlt héten el nem szakadt egy ínszalag a lábamban. Totális csalódottsággal néztem az orvosra, mert öt hónap alatt ez már a jobb lábam harmadik sérülése volt. Ismertem a kezelést: a rögzítést, jegelést, felpolcolást és a kényszerpihenőt. Isten most gyakorlatilag elküldött pihenni.

Mikor az élet lelassul, különösen egy olyan váratlan esemény miatt, mint például egy ínszalagsérülés, frusztráló érzés, különösen, ha te is olyan vagy, hogy szeretsz mozogni és aktívan tenni-venni. Hirtelen a megszokott tempót felváltja a csend, és szembe kell nézned a várakozás kihívásával. Mégis gyakran épp ezekben a pillanatokban végzi az Úr a legmélyebb munkát bennünk.

Korlátozónak tűnhet a pihenés és a regenerálódás, miközben a növekedésre is lehetőséget ad. A szünetekben értékes leckéket taníthat meg a türelemről és a kitartásról a menny. Nem könnyű a növekedés, mikor mindig sebesen zajlik az élet, csakhogy ez nélkülözhetetlenek a lelki érettséghez. Akárhogy is próbálunk ellenállni a várakozásnak, van valami mélyreható abban, ha átadjuk magunkat Isten időzítésének, és bízunk benne, hogy tudja, mi válik javunkra, még akkor is, ha nem értjük.

Ha jelenleg azon vagy, hogy meggyógyulj egy sérülésből, vagy más valamivel küzdesz, akkor lehet, ez csak arra emlékeztet, hogy nem tudsz mindent irányítani. De ez csodálatos lehetőség is, hogy megpihenj a tudatban, hogy Isten irányít. Pál azt mondja nekünk: „a szenvedés állhatatosságot munkál, az állhatatosság pedig kipróbáltságot, a kipróbáltság pedig reménységet” (Róma 5:3–4). A várakozás közben Isten formálja a jellemedet, belülről tesz erősebbé, miközben kívülről gyógyít. Így fognak növekedni a gyökereid.

Bár nem könnyű a pihenőidő, ez az elmélkedés, az ima és a teljes Istenre támaszkodás elsajátításának ideje. Hidd el, hogy felkészít, mi következik ezután, és hogy a megfelelő időben majd erősebben és hitben megalapozottabban tudsz majd továbblépni, jobban, mint bármikor.

Bár lehet, hogy pillanatnyilag még nem látjuk, az Úr minden darabot összeilleszt a mi javunkra és minden érintett javára: így rábízhatjuk magunkat, és teljes ÖRÖMNEK tarthatjuk!

 

Raquel Queiroz da Costa Arrais