Fogócskázzunk!

„Az én Uram, az Úr olyan nyelvet adott nekem, hogy beszédemmel erősíteni tudjam a megfáradtat; minden reggel fölébreszt, serkenti fülemet, hogy hallgassam, miként a tanítványok.” (Ézsaiás 50:4)

 

Emlékszem, hogy gyerekként kint játszottunk a kis barátaimmal a szabadban. Tele voltunk energiával a végtelen szabadidőnk alatt. Rengeteget játszottunk, és a fogócska volt az egyik kedvencem. A játék lényege, hogy kiválasztottunk egy játékost, aki a fogó lesz. A fogónak a többi gyerek után kellett futnia és megpróbálni elkapni valamelyiküket, aki aztán az új fogó lett. Mennyire szerettünk a fák körül kergetőzni!

Most, évekkel később kisbuszos idegenvezető vagyok a Bermudákon, és minden nap így imádkozom: „Uram, segíts, hogy elérjek valakit a hatáskörömön belül, és megérintsek valakit érted!” Isten valójában azt szeretné, hogy valaki hajlandó legyen beszélni a nevében, és ehhez Ő majd elintézi a kapcsolatfelvételt.

Egy nap egy csodálatos, nyolcfős család jött velem, akik boldogan és izgatottan indultak el a túrára. Élvezték a strandon való fürdőzést és gyönyörű szigetünk bebarangolását. A csoport egyik tagja azonban egy sürgős esemény miatt nem tartott velünk. Már a túra végéhez közeledtünk, mikor az egyik családtag hívást kapott, és megtudta, hogy az édesapját kórházba vitték, ezért az édesanyjának vissza kell térnie a hajóra.

Amikor az anya beszállt a furgonba, kétségbeesésében elsírta magát. Megköszönte a fuvart, erre én megkérdeztem, hogy segíthetek-e valamiben. Elmondtam, hogy mivel van lelkészi engedélyem, meglátogathatom a férjét a kórházban. Meglepetésemre azt felelte: „Igen-igen, tudom. Utánanéztem, mielőtt ma reggel a túrára jöttem.”

Még aznap felhívtam a prédikátoromat, mert a következő napokra tele voltak a túráim, és emiatt nem tudtam bemenni a kórházba. A férj állapotának érzékenysége miatt megegyeztünk, hogy a legjobb lesz, ha ő keresi fel a kórházat. Tartalmasan, bátorítóan telt a találkozásuk. Én is felvettem a kapcsolatot és imádkoztam a feleséggel, mikor hazaért.

Ahogy az események fordulatán gondolkodtam, a gyerekkori játékunk jutott eszembe. Az Úr az ő isteni előrelátásával arra használ fel, hogy elérjünk másokat. Évekkel ezelőtt Isten arra használta fel a férjemet, hogy megérintsen engem az evangéliummal, hogy én is elérhessek másokat. Ezért ma arra bátorítalak, hogy „játsszunk mi is fogócskát”.

 

Julie Richardson