Csodálatos nők a Bibliában

„Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség, de az Urat félő asszony dicséretet szerez magának! Ismerjétek el keze munkájának gyümölcsét, és tettei dicsérjék őt a kapukban.” (Példabeszédek 31:30–31)

 

Valószínűleg a kedvenc asszonyom Sára a Bibliából. Miért? Mert úgy érzem, sok mindent látok meg benne magamból. Isten válaszolt neki, és bekerült a Zsidókhoz írt levél 11. fejezetében felsorolt hithősök csarnokába. Ő egyáltalán nem volt tökéletes. Kételkedett, mikor Isten mondott neki valamit, és mikor túl sokáig tartott a mennynek, míg teljesítette az ígéretét, akkor érvelni kezdett, és a maga kezébe vette az irányítást. Mennyire együttérzek Sárával! Én is átéltem már ezt. Belefáradtam az Úrra való várakozásba, és saját kezembe vettem a dolgokat. Nem lett kellemes eredménye... Barátaim, kérlek, mondjátok, hogy nem én vagyok az egyetlen! De Isten! De Isten az ő végtelen kegyelméből és irgalmából mégis megadja, amit ígért, és így Sára is a hit asszonyának tekinthető.

Egy másik nő is van a Bibliában, akiről általában nem sokat beszélnek: Vásti királyné, az Eszter előtti királyné. Vásti férje ostobán viselkedett, miután lerészegedett, és azt követelte, hogy a nő álljon ki elé és barátai elé. Vásti királyné erre nemet mondott. Kiállt azért, amit helyesnek tartott. Miközben a saját életemről gondolkozom, azért imádkozom, hogy legyen meg bennem Vásti bátorsága, amikor hitemmel ellentétes dolgot kérnek tőlem. Szeretném, ha képes lennék nemet mondani, ahogy ő tette (a következményektől függetlenül).

Aztán ott van Eszter királyné. A történetét olvasva azt kell, hogy mondjam: „Istennek terve volt vele!” Az Úr kifejezetten azért vitte Esztert a palotába, hogy rajta keresztül menthesse meg a teljes megsemmisüléstől gyermekeit, az izraelitákat. Megáldotta, és ő kegyelmet talált a királynál, mert nagy bölcsességről, kegyelemről és az Úrba vetett bizalomról tett bizonyságot, mikor a királyhoz fordult népe érdekében. Mielőtt bement volna a férjéhez, a mennyek királya előtt megalázkodva imára és böjtre hívta övéit, és kérésük meghallgatásra talált.

Még csak a felszínt sem kezdtem kapargatni a Szentírásban szereplő hihetetlen nők történetein. De szeretném most Példabeszédek 31:30–31-et leírni, amely így szól: „Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség, de az Urat félő asszony dicséretet szerez magának! Ismerjétek el keze munkájának gyümölcsét, és tettei dicsérjék őt a kapukban.”

 

Kaysian C. Gordon