Ki választja a halált?

„Mindenben hálákat adjatok; mert ez az Isten akarata a Krisztus Jézus által ti hozzátok.”– 1Thessz 5:18

Újra megtette, s a beszólásai tőrként hatoltak szívembe. Tudta, milyen billentyűket kell megnyomnia. Semmilyen kérlelés nem használt, semmiképp nem hagyta abba. – „Csak viccel.” – Mi bajom van nekem tulajdonképpen?

Naponta ostromoltam a mennyet érte mondott imákkal, ugyanakkor magamért is fohászkodtam. Minden tőlem telhetőt megtettem. Megpróbáltam hallgatni. Hagytam, hogy gúnyolódjon. Nem mondtam semmit. Iránta való szeretetemet értékelő szavakkal fejeztem ki, megsütöttem a kedvenc süteményét, megöleltem, meghívtam hozzánk a barátait. Megpróbáltam megmagyarázni az emberi tisztelet értékét, a másokkal való emberséges viselkedés mibenlétét. Próbáltam a lelkére hatni. Miért akarta folyton bántani Istent ezzel a viselkedéssel?

Megpróbáltam elküldeni otthonról. Ha nem volt képes tisztességesen viselkedni, akkor ne jöjjön többé a házunk tájára és ne kínozzon folyton. Bocsánatot kértem az én részemért (bármi is volt az), ha esetleg bátorítottam, megengedtem vagy talán én hoztam ki belőle ezt a viselkedésmódot. Már minden ötletből kifogytam, erőm elhagyott.

Kegyelmes Istenem azonban eszembe juttatta, mit imádkoztam nem sokkal ezelőtt. – „Uram, szeretnék meghalni önmagamnak. Kérlek, tedd meg, ami ennek érdekében szükséges. Öld meg azt az énem, mely folyton felülkerekedik életemben.” – Hogyan halhattam meg az énemnek? Amikor imádkoztam, tiszta vágyakozásból tettem. Valóban vágytam erre a megszentelődésre. Újból és újból felajánlottam Istennek fizikai életem a kínzóm megmentéséért cserébe. Egyszer sem jutott eszembe, hogy önző énemnek kell ehelyett naponta meghalnia. A fájdalom komoly motiváció. Amikor sikerül meghatároznunk, mi is fáj annyira, elvetjük és felszabadulunk. Győzedelmeskedni vágyunk „az ellenség” fölött csak azért, hogy jól érezzük magunkat, vagy egyáltalán ne érezzünk. Mindent megpróbálunk, ameddig már kimerülünk és elveszítjük az önuralmunkat.

Most azonban felszáradtak a könnyeim. Szívem megnyugodott, és valami mást kérek. Uram, taníts meg hordoznom keresztem. Taníts meg hálát mondanom a körülményekért, amelyekbe helyezel. Mutasd meg, hogyan haljak meg mély szeretettel azok iránt, akiket a gonosz vezérel. Engedd meglátnom, hogy a fiam új életre virrad Benned!

Brenda Kiš