Hogyan énekeljük az Úr énekét?

„Ott ültünk Babilon folyói mellett, és sírtunk, amikor Sionra emlékeztünk... Hogyan énekelnénk az Úr énekét idegen földön?” (Zsolt 137:1, 4, ÚRK)

 

Hogyan énekelhetnénk az Úr énekét idegen földön (hisz annyian haldokolnak vagy már meghaltak különböző betegségek és nyomorúságok következményeként)! A Covid-19 kitörölhetetlen nyomot hagyott az emberiség történelmi tudatában szerte a világon. A 2020-as és 2021-es év járványa mély hatással volt a családokra, betegséget és halált okozva mindenütt. Életek, munkahelyek, otthonok vesztek el. Hosszú sorok kígyóztak a gyülekezetek, szociális központok és jótékonysági intézmények előtt, a családoknak élelemre és ruházatra volt szükségük. Szóval, hogyan énekeljük az Úr énekét, amikor ennyi a fájdalom?

Emlékszel Pál és Silás történetére, amikor börtönbe vetették őket, mert az evangéliumot hirdették? Amíg valószínűleg halálbüntetésükre vártak a tömlöcben, énekelve dicsőítették Istent! Az Úr énekét énekelték a hideg, szomorú és sötét börtön mélyén! Énekeik bizonyságot tettek a többi rabnak és a börtönőrnek. Életüket Isten kezébe helyezték, akinek hatalmában áll gyógyítani és megszabadítani.

Mi is énekelhetjük az Úr énekét, és tesszük ezt akkor is, amikor a szívünket megtörte a gyász. Isten dicséretét nem a körülményeink kellene, hogy irányítsák. Dicséretével kifejezzük, hogy teljesen megbízunk benne és ráhagyatkozunk, helyzetünktől függetlenül.

Ellen White a következőt írja: „Az előttünk levő küzdelemben újabb, nem sejtett akadályokra számíthatunk; azonban akár a múltra, akár pedig az eljövendőre tekintünk, bátran mondhatjuk: »Mindeddig megsegített minket az Úr!«; »Életeden át tartson erőd!« (5Móz 33:25). A ránk várakozó megpróbáltatások nem fogják erőnket felülmúlni. Dolgozzunk ott, ahol alkalom kínálkozik, abban a biztos tudatban, hogy a megpróbáltatások arányában kapunk erőt” (Ellen G. White: Jézushoz vezető út, 125. o.).

Dexter Dennis lelkipásztor rámutat arra, hogy „amikor szívünket és hangunkat az Úrhoz emeljük, áldásra mozdítjuk a kezét”. A holnap bizonytalansága ellenére tehát emeljük szívünket az Úrhoz, és dicsérjük Őt! Hit által tovább fogunk bízni Jézusban, és énekelhetjük Sion énekeit! „Minden lélek dicsérje az Urat! Dicsérjétek az Urat!” (Zsolt 150:6).

 

Jannett Maurine Myrie