2025. augusztus 20., szerda
A bűn hatalma
Egyik éjjel meghallottam egy távoli vonat zakatolását. A férjem szerint a pályaudvar több mérföldre lehet a házunktól, de az éjszaka csendjében könnyű volt meghallanom.Eszembe juttatta St. Louis-i otthonunkat. Egy ritkás erdő állt a házunk hátánál, mögötte pedig egy vasúti pálya. Úgy gondoltuk, hogy napi három-négy vonat állhat meg az állomáson, s ezzel együtt lehet élni. Hamarosan megtudtuk, hogy a kétvágányú vasúti pálya az Egyesült Államokat összekötő kelet-nyugati főútvonal! Több mint harminc vonat közlekedett naponta rajta. Eleinte éjjel-nappal hallottuk valamennyit, de fokozatosan megszoktuk a jellegzetes zajt, átaludtuk az éjszakát, s a végén már nappal is alig vettük észre őket. Amikor vendégek szálltak meg nálunk, megjegyezték, hogy hallották a vonatokat éjjel, de mi már nem érzékeltük.Hasonlóságot látok a vonatok és az életünkön „átutazó” bűnös hajlamok között. Eleinte tudjuk, hogy rossz, amit gondolunk, olvasunk, látunk vagy teszünk. De minél tovább folytatjuk a tevékenységet, annál kevésbé érzékeljük rossznak, s a Szentlélek hangja fokozatosan elhalkul bennünk.Júdás szerette Jézust, és vágyott a társaságára. Arra is vágyat érzett, hogy megváltoztassa a jellemét és átalakuljon az élete. Remélte, hogy ez meg is történik, ha kapcsolatba kerül Jézussal, de nem jutott el a teljes önátadásig, mert a „szíve megnyílt a hitetlenség előtt, és Sátán gondoskodott arról, hogy elvesse benne a hitetlenség magvát.” Ez egy fokozatosan lejtő út volt Júdás életében. Ellen White szerint „mindazoknál, akik könnyelműen játszadoznak a bűnnel, hasonló tapasztalatok láthatók” (Jézus élete, 718–720. o.).Amikor készen álltunk arra, hogy elhagyjuk St. Louis-t, az ingatlanügynök figyelmeztetett, hogy közölnünk kell a vevőkkel az erdő mögötti sínek felől érkező zaj rendszerességét, és e miatt a hátrány miatt hat hónap is eltelhet, mire eladjuk a házat, de végül három héten belül megvették. A vevő egy vonatállomás mellett nőtt fel…Adja az ég, hogy ne szokjuk meg ezt a bűnös világot oly mértékben, hogy aztán „alig vegyük észre” az állapotát! Egyetlen oltalmunk a Jézussal ápolt kapcsolatunk.
Sharon Oster