Háborgó vizek

„És mikor a hajóra szállt vala, követék őt az ő tanítványai. És ímé nagy háborgás lőn a tengeren, annyira, hogy a hajót elborítják vala a hullámok; ő pedig aluszik vala.” (Mt 8:23–24)

Jártál már úgy, hogy egy hajón maradtál a vihar közepén? Nos, én igen! Férjemmel Guatemalába utaztunk egy evangelizációs kampányra. Az esemény végén a szervezők elvittek minket várost nézni az ország legérdekesebb településeire. Az Atitlán-tónál is megálltunk. Ez a tó arról híres, hogy a nap bizonyos szakaszaiban felerősödik az árapály, és emiatt nehézzé válik a hajó kormányzása.Sohasem hagynám ki a hajókázásra kínálkozó alkalmakat, így most is elfogadtuk az ajánlatot. A visszaúton aggódni kezdtem, amikor megláttam, hogy a legénység magára ölti a mentőmellényt. Az előző út során nem tettek ilyet. Minket is arra utasítottak, hogy vegyük fel az úszómellényeinket, és tegyünk plusz párnákat az üléseinkre. Imában arra kértem Istent, hogy óvjon meg minket. El sem tudtuk képzelni, hogy mi vár ránk!Háborogni kezdett a tó vize, és a hajó bizonytalanul ingadozott a hullámok tetején. Vigyáznunk kellett, hogy ne üssük be a fejünket a hajó mennyezetébe. Megviselt minket minden alkalom, amikor hullámok csapódtak a hajóba, és az egész szerkezet hánykolódni kezdett a vízen. A hullámok becsapódásának hangja még ezeknél a történéseknél is ijesztőbb volt. Úgy tűnt, hogy bármelyik pillanatban darabokra törhet a hajónk. Nagyon hálásak voltunk Istennek, hogy a vihar ellenére biztonságban kivitt minket a szárazföldre.Amikor Mt 8:24 versét olvasom, a tanítványokra gondolok, és eszembe jut, hogy hozzájuk hasonlóan mi is egyedül próbálunk megküzdeni az élet viharaival. Rémülten, tehetetlenül, készen arra, hogy feladjuk, mint a tanítványok azon a bizonyos éjszakán a Galileai tengeren. Hogy hol van ilyenkor Isten? Pontosan mellettünk. Arra vár, hogy elmondjuk neki: „Uram, ments meg! Segíts rajtam! Egyedül nem tudok többet tenni ennél! Elsüllyedek, Uram! Ez túl nagy probléma, az erőm pedig túl kevés.”Rögtön el fogja csendesíteni a pusztulással fenyegető vihart. Ne várjunk az utolsó pillanatig, hiszen közel van az isteni segítség!
Damaris Prieto