Isten terve

„Mert én tudom az én gondolataimat, amelyeket felőletek gondolok, azt mondja az Úr; békességnek és nem háborúságnak gondolata, hogy kívánatos véget adjak néktek.” (Jer 29:11)

Jamaicán születtem, és apa nélkül cseperedtünk fel a testvéreimmel. Gyakran betöltetlenül maradtak az alapvető szükségleteink: ruha, cipő, étel, folyóvízellátás. Ennek ellenére boldog voltam, és nagy reményeket fűztem a jövőmhöz. Arról álmodtam, hogy egyetemre járok majd, karriert építek, huszonöt éves koromig férjhez megyek, négy gyermekem lesz, beutazom a világot és nagy házban fogok élni. Arra az életre vágytam, amely gyermekkoromban nem adatott meg.Csak a húszas éveimben jöttem rá, hogy az élet nagy akadályokat gördít az álmaink elé. Betegségtől kezdve a megszakadt kapcsolatokon át a halálközeli élményig mindent megtapasztaltam, de ez segített abban, hogy megtanuljam összeszedni a törés nyomán maradt darabokat, és minden bizalmamat Istenbe helyezzem. Az alábbi négy leckét tanultam meg az élet viharai közepette.1. Istennek terve van velünk. Szeretné, ha megismernénk és minden földi javunknál jobban szeretnénk Őt. Örök életet akar adni nekünk, és ez jobb annál, mint ha megnyernénk a világot.2. Az anyagi dolgok nem a siker bizonyítékai, bár bizonyos mértékben szükségünk van rájuk, de mindaz, aminek a megszerzésére éveken át törekedtem, ideiglenes az örökkévalóság fényében.3. Isten enyhíteni tudja az életünk során tapasztalt fájdalmakat és csalódásokat. Ő képes meggyógyítani minket és segíteni nekünk. Nem neheztel ránk a múltbeli kudarcaink miatt.4. Isten elég, ezért én is elég vagyok. Noha arra teremtettek minket, hogy közösségben éljünk, egyik kapcsolatunk sem kerülhet a Teremtővel ápolt kapcsolatunk elé.A beteljesületlen álmok és a meghiúsult ígéretek néha megakadályoznak abban, hogy bízzunk Istenben, de békét és vigaszt találhatunk abban a tudatban, hogy terve van velünk, és az Ő tervei a legjobbak. Minden álmomat és tervemet megvalósítottam, leszámítva, hogy még mindig egyedülálló vagyok, és nincsenek gyermekeim. Bár ez utóbbiakra is vágyom, tudom, hogy Krisztusban teljes vagyok. Ennél teljesebb akkor leszek, amikor majd meglátom Jézust. Akkor véget érnek a megpróbáltatásaim, és biztonságban megpihenhetek otthon, Jézusnál.
Dawn M. Johnson