Édesapák

„Minthogy pedig fiak vagytok [és lányok], kibocsátotta az Isten az ő Fiának Lelkét a ti szíveitekbe, ki ezt kiáltja: Abba, Atya!” (Gal 4:6)

Jairus reszketett, amikor kezét lánya lázas arcára tette. Biztos volt benne, hogy ha nem cselekszik azonnal, a lánya életét fogja veszteni. Gyorsan megfordult és kilépett az utcára. Átverekedte magát a tömegen, Jézus után kutatva. Amikor végre megtalálta, földre vetette magát, és könyörgött neki, nem érdekelte, hogy mit gondolnak róla, csak haldokló lánya arcát látta maga előtt. Jézus volt a válasz a kilátástalan helyzetére. A Megváltóba vetette minden reményét.Egy másik édesapa figyelte, ahogyan Jézus szorosan tartja a fiát. Az őt kínzó démon gyakran földre vetette egy-egy roham során. A tanítványok épp a farizeusokkal vitatkoztak. Kétségbeesésében segítségért könyörgött hozzájuk, de azon a napon csak Jézus volt képes arra, hogy megmentse az embereket. Az apa aggódva várt, mit sem sejtve a hegytetőn zajló csodás eseményekről. Amikor meglátta a tanítványaihoz visszatérő Jézust, bátran megszólította. Az illendőség nem állhatott az apa szükséglete és Jézus közé. Megvallotta a hitét, és csak annyit kért, hogy maradjon életben a fia.Szép szíve volt a két apának: a gyermekeik voltak a legfontosabbak számukra. Hajlandóak voltak mindent kockára tenni és elkövetni azért, hogy újra épnek lássák őket. A földi édesapákhoz hasonlóan mennyei Atyánk is ránk, a gyermekeire tekintett, akiket a bűn betegsége sújtott, akik gyászoltak és szenvedtek. Fájt a szíve. Egy félreértés, valamint saját döntésünk és a kegyetlen ellenség miatt szakadtunk el tőle. A mennyei Atya elküldte egyszülött Fiát a világba, hogy kimutassa szeretetét, valamint értünk éljen, majd pedig meghaljon a kereszten. Az Atya is Jézusba helyezte minden reményét. Gondoljunk csak bele! Az Atya megtört Fia fölé hajolt, aki a kereszten vérzett. Azért mondott le egyetlen Fiáról, mert remélte, hogy ezáltal megmentheti a gyermekeket, akiket saját kezével formált.Ő a mi Atyánk. Bátran fordulhatunk hozzá, amikor szükségünk van valamire, vagy szenvedünk. Úgy bízhatunk benne, ahogyan senki másban. Végül is hajlandó volt mindent kockára tenni azért, hogy Fián keresztül békét és gyógyulást hozzon az életünkbe. Milyen csodálatos Atyánk van!
Jodi Scarbrough