2025. május 16., péntek
Alaptalan feltételezés
Gyermekeim keresztény iskolába jártak, amely hat mérföld távolságra van az otthonunktól. Én voltam a sofőrjük, és a munkahelyemre is el kellett jutnom, miután kitettem őket az iskolánál. Egyre nagyobb kihívást jelentettek a délutáni és esti órák. Munka után felvettem a gyermekeimet, hazaszaladtam, hogy megfőzzem a vacsorát, s közben felügyeltem a házi feladatok megoldását, a zenegyakorlást és a mosást. Sokszor még az iskolai kóruspróbának és az iskolaújság szerkesztésének is bele kellett férnie a délutánomba. Zsúfolt időbeosztásomat tetézte, hogy emellett a férjem vállalkozásának könyvelője, valamint varrónő és háziasszony is voltam.Egyik este izgalmas utunk volt. Megálltunk a benzinkútnál, és a legidősebb fiamra bíztam a tankolást. Láttam, hogy bemegy kifizetni az üzemanyagot, s a visszapillantónak köszönhetően észrevettem, hogy egy másik autó hajtott mögénk. Mivel azt feltételeztem, hogy végeztünk a tankolással, úgy döntöttem, hogy figyelmes dolog lenne részemről, ha átengedném a helyem a másik járműnek. Gyorsan előrehajtottam, mire erős sistergés hangja hallatszott. Döbbentem láttam a visszapillantó tükörben, hogy az üzemanyagtömlő a levegőbe emelkedik, és benzint fröcsköl mindenfelé!A tulajdonos és a jelenlévők rohantak, hogy helyére tegyék a tömlőt, és feltöröljék a kifolyt üzemanyagot. Húsz évvel később hallottam a hírekben egy hasonló esetről, amely sokkal rosszabbul végződött. A tömlő teljesen leszakadt a benzinkútról, aminek nyomán komoly tűz keletkezett.Hogyan okozhattam ilyen súlyos eseményláncolatot? A válasz egyszerű. A tények ismerete nélkül feltételeztem valamit. Az ilyesfajta, alaptalan elképzelés veszélyes. Isten figyelmeztet minket: „Ne ítéljetek a látszat után!” (Jn 7:24). Nem tudunk olvasni az emberi szívekben, hogyan feltételezhetnénk tehát bármit is a másik ember problémáiról? Az Úr óvatosságra intő szavának való engedelmesség életet menthet, és megőrizheti a jó hírnevet.
Dottie Barnett