Haladás

„Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam: végezetre eltétetett nékem az igazság koronája, melyet megád nékem az Úr ama napon, az igaz Bíró; nemcsak nékem pedig, hanem mindazoknak is, akik vágyva várják az ő megjelenését.” (2Tim 4:7–8)

Örömmel vettem tudomásul a hírt: a kanadai Alberta Konferencia úgy döntött, a helyi kormányzati intézkedéseket követve feloldja a COVID-19 miatt bevezetett korlátozásokat. Felekezetünk minden nyáron szervez egy kilenc napos tábort, ahol programokat és tevékenységeket kínálunk valamennyi korosztály számára. Az esemény fénypontját azonban a szombatok jelentették, amikor vendégelőadók hirdették az Igét.A tábor témája a haladás volt. A hirdetményen három ember evezett egy csónakban, a negyedik pedig egy messzelátón keresztül kémlelte a vizet. Úgy tűnt, hogy ismeretlen területre tévedtek, de ennek ellenére tovább haladnak. Mi is hasonló helyzetben vagyunk. A világjárvány, háborúk, tűzvész, árvíz, tömeges lövöldözések, magas gáz- és élelmiszerárak közepette is haladunk előre.Amikor megérkeztünk a férjemmel a táborba, mindkettőnket kellemesen meglepett, hogy sok embert láttunk. Örültem annak, hogy az élet támasztotta követelményektől távol és szabadon imádkozhatunk, és ápolhatjuk a hívő közösséget. Amikor szemügyre vettem az ismerős táborhelyet, észrevettem, hogy néhány dolog ugyanúgy maradt, ahogyan évekkel ezelőtt hagytuk. Amikor közelebb értem a fő előadóteremhez, megláttam valami újat: egy imakertet. Édenkertnek neveztem el ezt a csendes helyet, bár csak halványan emlékeztet az eredetire. A család, amely létrehozta a kertet, nagy gondot fordított arra, hogy a megfelelő virágokkal és bokrokkal ültesse tele. A padokat úgy helyezték el, hogy az elcsendesülést és a másokkal való találkozás pillanatait egyaránt lehetővé tegyék. A kert közepén található szökőkút csobogása nyugtató hatással volt a lélekre.Önkéntelenül is elképzeltem, hogy milyen lesz majd a mennyországban. Pál emlékeztet minket: „Amiket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg se gondolt, amiket Isten készített az őt szeretőknek” (1Kor 2:9). Alig várom, hogy lássam, mit készített nekünk a Teremtő! Gyertek, fogjuk meg egymás kezét, és haladjunk együtt a Királyság felé!
Sharon Long