Figyelmeztetés

„És elküldte az Úr ti hozzátok minden ő szolgáját, a prófétákat, jó reggel elküldte, de nem hallgattátok, és fületeket sem hajtottátok a hallásra.” (Jer 25:4)

Nagyon szeretek búvárkodni! Eleinte haboztam, hogy kipróbáljam-e, de a lánytestvérem kölcsönadta a felszerelését, és egyből megtetszett. Később fagyasztott borsót vettünk az élelmiszerboltban, mert valaki azt mondta, hogy a halak szeretik. A pénztáros figyelmeztetett, hogy ne eresszük a vízbe a zacskót, mert a halak meglátják, és csomóstól jönnek majd, hogy megkaparintsák. Azt hittem, viccel, de végül úgy döntöttem, hogy én is megviccelem őt: azt terveztem, hogy a zacskót a víz fölé tartom a jobb kezemmel, a ballal pedig etetni fogom a halakat.Öröm volt látni, hogy körém sereglik a sok hal. Idővel elfáradt a karom, és arra gondoltam, hogy a pénztáros valóban viccelhetett. De, mint utólag kiderült, komolyan gondolta, amit mondott! Alighogy a vízbe engedtem a zacskót, egy hatalmas, fűrészfogú hal megharapta a jobb mutatóujjamat, miközben megpróbálta megszerezni a zacskót. A búvármaszkom tompított a kiáltásaimon. Sérült kezemet a víz fölé tartva, fél kézzel, kétségbeesetten úsztam ki a partra. A korábban kifáradt jobb karom már nem is tűnt olyan erőtlennek, mert nem volt választásom: menekülő üzemmódba kellett kapcsolnom.A másnapi búvárkodás közben annyira lenyűgöztek a halak, hogy észre sem vettem, milyen messze úsztam a parttól. Valaki hirtelen megrántotta a lábamat, s amikor hátrafordultam, egy idegent láttam magam előtt. Azt hittem, hogy csak ismerkedni akar, ezért még gyorsabban úsztam a mély felé. De az idegen nálam is gyorsabb volt, és ismét megragadta a lábamat. Megfordultam, és frusztráltan kérdeztem, hogy mit akar. Egy hatalmas hajó felé mutatott, amely elütött volna, ha tovább úszok, majd megfordult, és a part felé úszott.Bár nehezen ismertem fel, hogy Isten segítséget küldött nekem, nagyon örültem, hogy ezt a két személyt használta fel arra, hogy megóvjon a veszélytől.Szeretnél velem együtt imádkozni, hogy Isten segítsen felismernünk, amikor azért küld valakit az életünkbe, hogy figyelmeztessen a fizikai vagy lelki veszéllyel kapcsolatban? Imádkozzunk azért is, hogy a magunk során mi is szeretetének közvetítőivé válhassunk, és figyelmeztessünk másokat!
Mary C. D. Johnson