Felüdítő hely

„És látá Isten, hogy minden, amit teremtett vala, ímé igen jó (…) És ültete az Úr Isten egy kertet Édenben, napkelet felől, és abba helyezteté az embert, akit formált vala.” (1Móz 1:31; 2:8)

Feltetted-e már valamely reggeli elmélkedésed végén a kérdést: „Uram, mit szólsz mindezekhez?” Szántál-e időt arra, hogy megengedd a Léleknek, hogy összefoglalja a vele töltött perceidet? Milyen gondolatot vittél magaddal az új napra?Különösen szép volt a föld, amikor kikerült a Teremtő kezéből. Vajon miért tartotta mégis szükségesnek, hogy az édenkertet is hozzáadja? Bár tökéletes és szép volt minden, amit alkotott, és úgy tűnt, hogy semmi sem hiányzik a földről, amelyet azért teremtett, hogy boldoggá tegye Ádámot és Évát, az Úr mégis azzal mutatta ki irántuk való nagy szeretetét, hogy ültetett egy kertet kifejezetten a számukra, amely az otthonuk és különleges lakóhelyük lett.Mialatt a teremtés történetének e megvilágításán töprengtem, meghallottam a Szentlélek hangját: „Gyermekem, irántad való nagy szeretetem folytán készítettem neked ezt a helyet. Az erdőt, a mezőt, a pázsitot, az állatokat és a madarakat, sőt, még a vízesést és a halakat is mind a te örömödre alkottam. Már azelőtt láttalak ebben a környezetben, hogy megszülettél volna. Láttam, hogy izgatott leszel az őzek láttán, elnémulsz a madarak énekét hallva, nevetsz az aranyhalak fickándozásán, gyönyörködsz a virágokban, elámulsz az óriási szilfa, a bojtos kukorica és a végtelen égbolt láttán. Láttam a szívfájdalmaidat is, a könnyeidet, a magányodat, a szenvedésedet, ahogyan azt is, hogy erőt nyersz a természetben. Gyermekem, azért terveztem ezt a helyet, mert tudtam, hogy örömöt fog szerezni neked a természetben töltött idő. Bárhová is utaznál, sehol sem találsz olyan különleges helyet, mint az otthonod, amelyet kifejezetten számodra készítettem. Más helynek is megvan a maga egyedisége, szépsége, annak ellenére, hogy sok dolog emlékeztet a bűn borzalmaira – lásd a fenséges hegyeket, a mély kanyonokat, a nedves éghajlatú dzsungeleket és a sarki jéghegyeket. De neked saját kerted van.”Ma ezzel a gondolattal nézek az új nap elébe: Atyám, köszönöm! Valóban nem vágyom máshová!Te mit viszel magaddal a ma reggeli áhítatot követően? És hogyan válaszolsz az Úrnak?

Sharon Okimi