Figyelmeztetés egy serdülő lány számára

„Halljátok meg, fiaim, atyátok erkölcsi tanítását, és figyelmezzetek az értelemnek megtudására.” (Péld 4:1)

Már gyermekként tudtam, hogy a tanulás fontos, de nem fogtam fel annak szükségét, hogy az átlagosnál jobb legyek. Élénken emlékszem rá, hogy első iskolai éveim alatt átlagos tanuló voltam. Minden tantárgyból átmentem, de nem törekedtem arra, hogy fejlesszem a tanulási készségeimet. Úgy éreztem, rendjén van, ha átlagos vagyok – örültem, hogy sikerült átvészelnem az iskolai évet, és jöhetett a következő. Aztán megértettem, hogy a szüleim viszont nagyon is törődtek az eredményeimmel. Valamennyi szülői értekezletet követően próbáltak a lelkemre beszélni, hogy megértsem, milyen fontos jobbnak lennem az átlagosnál.Amikor a középiskolába kerültem, megváltozott a hozzáállásom. Jó kapcsolatom volt a tanáraimmal, és elkezdtem komolyan venni a szüleim tanácsát. Azután már nem azért tanultam, hogy ne kerüljek bajba, hanem azért, hogy sikeres legyek. Nem volt többé szükség arra, hogy a lelkemre beszéljenek, ehelyett önmagamat motiváltam, és nem is maradt észrevétlen az igyekezetem. Folyamatosan rajta voltam az igazgató dicséretében részesültek listáján, a National Junior Society tagja lettem, és NAACP-díjat kaptam. Nagy örömet szereztek nekem ezek az eredmények!A középiskolában Isten segítsége és a szüleim ösztönzése révén érvényesítettem magam tudományos szempontból. Azóta is folyamatosan kitüntetésekben részesülök. Két főiskolai tanfolyamot is elvégeztem már. Mihelyt önállóbbá váltam és a tanulásra összpontosítottam, többé nem volt szükség arra, hogy a szüleim tanácsokkal lássanak el ezzel kapcsolatban. Bíztak bennem, és tudták, hogy ha hibázom, ki fogom találni, hogyan érjek el jobb eredményt legközelebb. Végzősként a főiskolára készülök, és hálát adok Istennek, hogy ráébresztett a tanulás fontosságára. Most már úgy gondolom, hogy rendelkezem a két legfontosabb készséggel, amelyre szükségem lesz a tanulmányaim során: az önmotivációval és az elszántsággal. Szükségem lesz rájuk ahhoz, hogy elérjem a célomat, és egy nap majd orvos legyek.Hálás vagyok Istennek azért, hogy hallgattam a szüleimre, és még azelőtt megkaptam az iskolai teljesítményemre vonatkozó figyelmeztetést, hogy késő lett volna.

Ricki-Lee Riley