2025. március 13., csütörtök
Most költözzetek el!
„Most költözzetek el!” Ezekre a szavakra ébredtem egy évekkel ezelőtti vasárnap reggel. Biztos félreértettem – behunytam a szemem, és próbáltam kizárni a hallott parancsot. Épp akkor pakoltunk össze a szüleim házában, akik elhunytak, és a költözés volt az utolsó dolog, amire vágytam.Újra meghallottam: „Most költözzetek el!” Ezúttal biztos voltam benne, hogy a Szentlélek szólt hozzám. Tudtam, hogy cselekednünk kell. Két évvel korábban szklerózis multiplexet állapítottak meg a férjemnél, és idővel problémát jelentene, hogy kétszintes házban élünk. A teret is csökkentenünk kellett. A gyermekek elköltöztek, ketten maradtunk.Megosztottam Vondellel, hogy mire indít a Szentlélek, és azonnal rákerestünk az ingatlanokra: fel is fedeztünk egy megfelelőnek tűnő házat. Ez szokatlan volt, mivel ritkán költöztek el a lakók az áhított környékről. Az ügynök elintézte, hogy még aznap megnézzük a házat. Megállapítottuk, hogy megfelelne számunkra. Az eladó tett egy árajánlatot, mi pedig vártunk. Egy egész hét telt el anélkül, hogy bármi hír érkezett volna a házról. Imádkoztunk, és biztosak voltunk benne, hogy ezt a házat szánja nekünk Isten. A következő héten mégis közölték velünk, hogy nem jöhet létre az adásvétel.„Uram, azt hittem, azt akarod, hogy most költözzünk!” A válasz így hangzott: „Így van, de nem ezt a házat szánom nektek.” Más hirdetéseket is megnéztünk, ahol feltételeztük, hogy lennének az igényeinknek megfelelő házak, de továbbra sem találtunk otthonra. Vagy az volt a gond, hogy az ár meghaladta a költségvetésünket, vagy az, hogy a ház felújítása több munkát igényelt, mint amennyit el tudtunk volna végezni.A Szentlélek ismét arra indított, hogy olyan környéken keressünk házat, ahol a célközösségünk él, és újabb ház vált elérhetővé! Az első ingatlannal ellentétben, amelyet némileg fel kellett volna újítani, ez a ház tökéletes állapotban volt, új padlóval, felújított konyhával, frissen festett falakkal és egy nagy, zárt terasszal. Imádkoztunk, engedtünk Isten vezetésének, és ezúttal rábólintott a házra.Mindennek megvan az ideje. Amennyiben engedjük, hogy Isten vezessen, biztos az utunk. Döntő fontosságú, hogy hallgassunk rá.
Yvonne Curry Smallwood