2025. február 24., hétfő
Láttam Isten vezetését
Gyermekkoromban édesanyám rendszeresen elvitt a testvéreimmel együtt a katolikus templomba. Egyik alkalommal a nagymamám, aki hetednapi adventista volt, megkérdezte édesanyámat, hogy elkísérhetném-e a gyülekezetbe. Őszintén hiszem, hogy az Úr Lelke győzte meg anyámat, hogy elengedjen vele. Ezután minden szombaton elmentem a gyülekezetbe, és nagyon élveztem az ott töltött időt! Csatlakoztam az ösvénykeresőkhöz, később pedig az adventista ifjúsághoz.Végül a nagymamám azt is megkérdezte édesanyámtól, hogy megkeresztelkedhetem-e, és ebbe is beleegyezett. Hétéves koromban keresztelkedtem meg, és azóta is a gyülekezet tagja vagyok. De nem volt mindig zökkenőmentes az utam. Nehezen értettem meg az adventista hitelveket. Ma is élénken emlékszem, hogy elmondtam Istennek a szombattal, a táplálkozással és néhány más hitelvvel kapcsolatos kételyeimet.Mennyei Atyám, aki mindent tud, prédikációt prédikációra halmozott az évek során, amelyek kifejezetten nekem szóltak. Úgy éreztem, mintha ezt közölné általuk: „Gyermekem, tudom, hogy nem érted, de vegyél bátorságot, ez az üzenet személyesen neked szól!” Így is volt – minden kétségemre választ kaptam a szószékről.Láthattam Isten vezetését az életemben, és szokásommá vált a mennyei Atyával folytatott kommunikáció. Ezúton is vezetett engem, és megőrizte a hitemet.Alig várom, hogy láthassam a különleges otthont, amelyet számomra készített! Akkor majd személyesen találkozhatok vele, és Pál apostollal együtt elmondhatom: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam” (2Tim 4:7).Neked vannak kétségeid? Milyen nehézségekkel szembesülsz? Mi tart vissza attól, hogy igent mondj Jézusnak? Imádkozom, hogy engedd el minden kétségedet, és hívd meg Őt a szívedbe!
Marleni Brant-Pomare