Lelkes várakozás

„Azért azt mondom néktek: Ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felől, mit egyetek és mit igyatok; sem a ti testetek felől, mibe öltözködjetek. Avagy nem több-é az élet hogynem az eledel, és a test hogynem az öltözet? Tekintsetek az égi madarakra, hogy nem vetnek, nem aratnak, sem csűrbe nem takarnak; és a ti mennyei Atyátok eltartja azokat. Nem sokkal különbek vagytok-é azoknál?” (Mt 6:25–26)

Tavasz volt. Egy vörösbegy-anya úgy döntött, hogy a mi ereszünk alá épít fészket. Minden reggel láttam, amint rendületlen hűséggel reggelit hoz apró utódainak. Kedves kép volt: amikor közeledett a fészekhez, a fiókák lelkesen várakozva felemelték a fejüket, és kinyitották a szájukat.A csemetéknek nem volt beleszólásuk az étlapba. Nem tudták, mit hozott az anyjuk. Tehetetlenek voltak, és tőle függött az életük. Örömmel fogadták az élelmet, mert hitték, hogy anyjuk nem adna semmi ártalmasat nekik. A vörösbegyanya pontosan tudta, mire van szüksége a kicsinyeinek, és csak szükségleteiket kielégítő táplálékot hozott nekik. Naponta hűségesen elvégezte a kötelességét, mert ilyen volt a természete. Isten is ilyen, sőt, ennél is több. Az Ő természete egyenesen a szeretet.Amikor a mezőgazdászok arra készülnek, hogy elültessék a növényeket, lelkesen várják, hogy kicsirázzanak a magok, és gazdag termést hozzanak. Minden évben arra számítanak, hogy a nap továbbra is felkel, és a megfelelő időben esni fog. Mindkettő szükséges a termés növekedéséhez, fejlődéséhez és beéréséhez.Mi is bízunk abban, hogy Isten gondoskodik mindennapi szükségleteinkről, és lelkesen várjuk, hogy ez bekövetkezzen. A vörösbegy-anyához hasonlóan Ő is tudja, mi a legjobb számunkra. Akárcsak a fiókákat, minket is bátorít az Úr, hogy nyissuk meg szívünket és elménket Isten áldásai, valamint a Szentlélek jelenléte, szeretete és jósága előtt.Ugyanakkor megtiltja nekünk az aggodalmaskodást, mert már azelőtt tudja, mire van szükségünk, hogy elmondanánk neki a kéréseinket. És mindaz, amit tőle kapunk, messze felülmúlja a várakozásainkat, mert megígérte, hogy „véghetetlen bőséggel mindeneket megcselekedhetik, feljebb hogynem mint kérjük vagy elgondoljuk” (Ef 3:20).Adjuk át minden gondunkat, aggodalmunkat Istennek, és várjunk hűséges mennyei Atyánk közbelépésére!
Lydia D. Andrews