Találja meg a megfelelő változást

„Vigasztaljátok azért egymást, és építse egyik a másikat, ahogyan teszitek is.” (1Thesszalonika 5:11)

A táskámban a buszjegy ára után kotorásztam. Fél tucat ember szállt fel előttem, így elég időm maradt a pontos viteldíjat előkészíteni. De nem tudtam megfigyelni, hogy telik meg a busz, és kicsit aggódtam is amiatt, hogy én már nem kapok majd helyet. Aztán az utolsó pillanatban úgy döntöttem, hogy elhasználom a pénztárcámban lévő aprót.
A hidegtől elzsibbadt kézzel előhúztam egy 5 fontos bankjegyet, és visszadugtam a maradékért. Egy 2 fontos érmét is láttam, de biztos voltam benne, hogy van elég apró nálam. Tessék! Egy sor ötpennys érme ékelődött be a nagyobb ezüstérmék közé. Csak ki kellett vennem őket. De az apró érmék ismét kicsúsztak az ujjaim közül. Az arcom már egész elvörösödött a szégyentől.
Fontolóra vettem, hogy átadom a kétfontos érmét, tudatában annak, hogy feltartom a buszt. Az utasok közül sokan már majdnem fél órája vártak a buszra. Az ujjaimat arra kényszerítettem, hogy fogják szorosan az érméket. Végül csak kiszámoltam a viteldíjat, elvettem a jegyemet, és elindultam a busz hátsó ülése felé.
A következő megállónál az utasok csak leszálltak, de senki se szállt fel. Ekkor észrevettem, hogy egy idős, járókeretes hölgy lassan elindult felénk a járdán. Valami azt súgta nekem, hogy a busz felé jönne. Várjon – akartam kiáltani. – Az a hölgy a busz felé fut! Bár valójában, amit én futásnak neveztem, az csak lassú csoszogás volt. De a sofőr nem várt rá. Az ajtók becsukódtak. A busz már elindult előre. Megesett rajta a szívem, és szidtam magam, amiért nem szóltam a sofőrnek. De meglepődtem, hogy a következő pillanatban megállt mellette, kinyitotta az ajtókat, és megvárta, hogy felszálljon, és elfoglalja a helyét.
Aztán elgondolkodtam: a pénztárcámban lévő érmék között való turkálásom késleltette a buszt, és tette lehetővé, hogy elég közel kerüljön a buszmegállóhoz, és a sofőr felmérje a szándékát. Nem mindig ismerjük fel, hogy tetteinket a Szentlélek indította, vagy hogy milyen hatással voltak egy másik életre. Ezért legyetek bátrak, lányok, ahogy továbbra is ezekre a szelíd késztetésekre reagáltok. És Uram, amikor már én is öreg és lassú leszek, türelmes buszsofőrökért és utasokért imádkozom, és hogy igyekezzünk megtalálni az elegendő aprópénzt.

Avery Davis