A szorongás ellenszere

„Semmi miatt ne aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt. És Isten békessége, amely minden értelmet felülhalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat Krisztus Jézusban.” (Filippi 4:6–7)

A térdprotézisműtét jól sikerült, ám sokat fájt még utána a lábam. De felépültem belőle. Hét hónappal később fertőzés támadta meg a térdemet, ami miatt megint meg kellett operálni, hogy kitisztítsák. Az orvosom intravénás antibiotikumot kezdett adagolni. Néhány napig jobban éreztem magam a gyógyszertől, erre hazaengedtek a kórházból. Csakhogy már három nappal később 40 fokos láz gyötörte a testemet. Ismét kórházba kerültem – és a makacs fertőzés csak tovább erősödött. „Újra meg kell operálnunk – mondta az orvosom –, hogy kivegyük az összes protézisdarabot, és behelyezzünk egy ideiglenes antibiotikumos távtartót.” Alig tudtam felfogni a szavak értelmét. Két hónappal később egy újabb műtét alatt felnyitották a térdemet egy új antibiotikumos adagoló miatt. Hat héttel a műtét után befejeztem az intravénás antibiotikum-kúrát, és végre a fertőzés is megszűnt. Dicsőség az Úrnak! Most már az „eredeti” térdprotézis negyedik műtétje előtt állok.
Szóval most itt fekszem. Ébren. Az éjszaka közepén. Nyomasztó terhek és aggodalmak nehezednek rám. Mekkora szükségem lenne isteni megkönnyebbülésre! Jézus viszont jól tudta, milyen helyzetben vagyok. Megígérte, hogy segít megőrizni a szívemet és elmémet benne. Még akkor is, ha nem értem, mit tesz – vagy nem tesz. Ezért most, fizikai és érzelmi fájdalmaim között úgy döntök, hogy a szívemet és az értelmemet a szorongás szorításából a Megváltó kezébe teszem le.
Ó, Uram, szükségem van a békédre, hogy körülvegyen és felfrissítsen. Szükségem van a te igazságodra, amint felidézem ígéreteidet, hogy megnyugtassák a szívem és a lelkem. Nyomasztó szükségletek és aggodalmak gondja terhel. Emlékeztess a te mindig jelenlévő szeretetedre, gyógyításodra, erődre és kegyelmedre. Terheimet a te kezed biztonságára bízom. Köszönöm, hogy a te békéddel legyőzöd az aggodalmamat!
Néha egyszerűen sehogy se nyom el az álom, mikor nagy döntések nyomják a lelkemet. Mivel nem látom az összes választ, csak abban hihetek, hogy még mindig Jézus vezet engem. Ő fogja megvilágosítani az utat, kinyitja a helyes ajtókat, és zárja be a rossz ajtókat. Benne találok nyugalmat a lelkemnek (Máté 11:28–29).
Mára már Jézusé a szíved, az elméd és a teljes bizalmad? Ha igen, akkor nálad van az ő ellenszere szorongás ellen: a békéje.

Gail Dotski