Egy új otthon

„Az én Atyám házában sok lakóhely van, ha nem volna, megmondtam volna nektek. Elmegyek, hogy helyet készítsek nektek. És ha majd elmegyek, és helyet készítek nektek, ismét eljövök, és magamhoz veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek.” (János 14:2–3)

Az életem fenekestül felfordult, mikor hatvanhat éve társam és férjem tíz nappal a századik születésnapja előtt meghalt. Élveztem a férjem gondozását. Most már nem volt mit csinálnom. Így jó tervnek tűnt, mikor a legkisebb lányom meghívott, hogy költözzek hozzá. Csak az volt az egyetlen bökkenő, hogy én Kaliforniában éltem, az Egyesült Államok nyugati részén, ő meg Maine-ben, az Államok északkeleti felén. Amikor az unokák még kisebbek voltak, évente legalább egyszer meglátogattam őket, de most már mind felnőttek, és saját otthonuk van.
Az egyik unokám eljött, hogy segítsen összepakolni és felkészülni az ország átutazására. Már majdnem tíz éve nem jártam a lányom otthonában, és tudtam, hogy a földszinti fürdőszobában, amit használni fogok, egy régimódi, karmos lábú kád van: gyönyörű, de nehezen használható egy kilencvenéves nő számára. Micsoda kellemes meglepetés ért, mikor megérkeztem és megláttam, hogy a fürdőszobát átalakították: egy szép zuhanyzót és kapaszkodó fogantyúkat kapott. A nappaliban volt egy íróasztal számítógéppel, hogy lépést tudjak tartani a világ más tájain élő barátaimmal és családommal, és még saját asztali telefonom is volt, mivel én már túl öreg vagyok az okostelefonhoz. Ahelyett, hogy én lettem volna a gondozó, most minden tekintetben rólam gondoskodtak. De még így is elfoglaltam magam azzal, hogy sok apróságban segítettem a lányomnak az otthoni scrapbook vállalkozásában.
Most már a következő otthonomra gondolok, arra az otthonra, amit Jézus évekkel ezelőtt megígért. És nemcsak nekem, hanem minden családtagomnak és barátomnak is, akik szeretik Őt. El sem tudom képzelni mindazt, ami ott vár ránk! Ahogy Pál írja: „Amiket szem nem látott, fül nem hallott, és emberi szív meg sem gondolt, azt készítette Isten az őt szeretőknek.” (1Korinthus 2:9) A tavasszal és nyáron előbújó gyönyörű virágok, a színes madarak az elülső pázsiton lévő madáretetőknél mind semmi ahhoz képest, amire a mennyei otthonunkban számíthatunk majd.
Szeretnélek tehát hívni benneteket, testvéreim szerte a világon, hogy csatlakozzatok hozzám, és készüljünk együtt az új mennyei otthonunkra. Bármilyen szép is a mostani otthonunk – amit a mennyben ígért nekünk a drága Jézus, az sokkal jobb lesz!

Betty J. Adams