Úgy érted, hogy meg fogod etetni?

„A test szerintiek pedig nem lehetnek kedvesek Isten előtt. Ti azonban nem test szerintiek vagytok, hanem Lélek szerintiek, ha valóban Isten Lelke lakik bennetek. Akiben pedig nincs Krisztus Lelke, az nem az övé.” (Róma 8:9)

Odakint még mindig csak ömlött és ömlött az eső, és négytagú családunk már túl sokáig volt összezárva egymással. Már nem is emlékszem, min vitatkoztunk össze, de a férjem rosszul jött ki a veszekedésből, és ezt mindenki érzékelte a családból. A gyerekekkel feldúltak voltunk, és hogy még jobban elszomorodjunk, mindannyian megéheztünk: ez valószínűleg hozzá is járult a nézeteltérésünkhöz. Egy kisgyerekes háztartásban az a legjobb, ha nem halogatjuk a vacsorát, ezért a hűtőszekrényhez siettem.
„Drágám, közben megterítenéd az asztalt?” – kérdeztem a lányomtól.
Tétovázva pillantott rám: „És hány főre, anya…?”
„Négyre, természetesen” – motyogtam boldogtalanul.
Egy kis szünet állt be, aztán: „Úgy érted, hogy adsz neki is enni?”
„Igen, jóhogy!” – biztosítottam. És így kezdett gyógyulni a mi kis veszekedésünk. Ma már jót szórakozva gondolok vissza arra a pillanatra, és hálás vagyok, hogy úgy döntöttem, enni adok és megbocsátok a drága férjemnek, ahogy ő is már számtalanszor megtette értem. Mindannyiunknak szükségünk van megbocsátásra, nem igaz?
A Római levél 8. fejezete a testben és a Lélekben való életet állítja szembe egymással. Az éles eltérések mélyen megérintették az én önző szívemet. Milyen lelkiség irányítja az életemet? Amikor a Szentlélek él bennünk, erőt ad ahhoz, hogy a szeretetet és a megbocsátást válasszuk, még akkor is, amikor ez nem kényelmes – mert Isten ilyen. Sajnos, bár szeretnék Krisztushoz tartozni, az életem nem mindig ezt mutatja.
Ahogy Róma 8-ban kibontakozik, látjuk, hogy az egész Istenség, az Atya, a Fiú és a Szentlélek, mind a mi oldalunkon áll, és az üdvösségünkért dolgozik. Pál biztosít, hogy ha meghallottuk Isten hívását, akkor arra vagyunk eleve elrendeltetve, hogy „Fia képmásai legyünk” (Róma 8:29). Elhívott, megigazított és megdicsőített minket (30. vers). Ez már megtörtént.
Ebben a nagy konfliktusban „maga a Lélek esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal” (26. vers). „[Az Atya] az ő tulajdon Fiát nem kímélte, hanem Őt mindnyájunkért odaadta.” (32. vers) És „Krisztus… az Isten jobbján van, és esedezik is értünk…” (34. vers). „Ha Isten velünk, ki ellenünk?” (31. vers) Krisztus Lelke, kérlek, élj ma bennem is!

Rhonda Huffaker Bolton