2024. június 23., vasárnap
Csecsemők és kisgyerekek
„Jézus így felelt: Hallom. Sohasem olvastátok: gyermekek és csecsemők szája által szereztél dicséretet?” (Máté 21:16)
A gyerekek a legviccesebb és néha a legbölcsebb dolgokat képesek kimondani. Emlékszem, mikor a legkisebb fiam négyéves volt. Miközben itthon voltam a nyári szünetben, véletlenül épp rózsaszín arcmaszkot kentem fel. Nekem amúgy sötét csokoládébarna bőröm van. Miközben a fiam figyelt, megkérdezte: „Te mit csinálsz?”
Mire én azt válaszoltam: „Hát szépülök.”
„Ó…!” – mindössze ennyit reagált rá. Majd elindult ki játszani.
Ebédidőben visszajött, egy pillantást vetett az arcomra, és látva, hogy még mindig sötét csokoládébarna, és nem rózsaszín, megkérdezte: „Nem működött, mi?” Hetven évvel később sem vagyok biztos benne, mire gondolt. De még most is jót tudok mosolyogni rajta.
Az erőfeszítéseimmel, hogy lelkileg szépnek tűnjek, rossz „maszkokat” tehetek fel. Ezek nem működnek. És itt az egyik ok, hogy miért nem: a büszkeség miatt.
A büszkeség egyike annak a hat dolognak, amit Isten gyűlöl (lásd: Példabeszédek 6:16). Szeretnék úgy kinézni, mint más lelki óriások, de mikor összehasonlítom magam másokkal, észreveszem, hogy mindig lesz valaki, aki miatt nem nézek ki olyan jól. Vagy azon kapom magam, hogy azt hiszem, én sokkal spirituálisabb vagyok másoknál. Arra intettek bennünket, hogy ne legyünk büszkék, hanem inkább legyünk hajlandóak társulni az alacsony rangú emberekkel. Ne legyünk beképzeltek, ahogy Róma 12:16 mondja.
Salamon arra emlékeztet, hogy a bukás előtt kevélység jár, és a pusztulás előtt gőgös lélek (Példabeszédek 16:18). Jaj, ez fájt! Ha Istennek kell megaláznia minket ahelyett, hogy mi tennénk meg a szükséges lépéseket, azzal Őt fosztjuk meg attól a dicsőségtől, amely méltán az övé.
A csecsemőknek és a kisgyerekeknek általában nincs problémájuk az emberi fejlődésnek ezen a területén. A büszkeség tanult viselkedés. Az én szemszögemből nézve van egészséges és egészségtelen büszkeség is. Az nem árt, ha az ember szeretné tisztán tartani az udvarát és az otthonát. Az sem sértő, ha valaki szeretne jól öltözni, és még olyan autót is vezet, amely nem robban le minden nap. Ha azonban ezeket a dolgokat azért tesszük, hogy mások lássák, és dicsekedjünk velük, az könnyen rögeszméssé és sértővé válhat.
Drága Uram, szülőként és nagyszülőként mutasd meg, miként járjunk alázatosan előtted, és hogyan legyünk jó példák gyermekeid és unokáid számára!
Helen O. Byoune