2024. június 20., csütörtök
Választanom kell
„Ezért meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégezi Krisztus Jézus napjáig.” (Filippi 1:6)
Én túlevő vagyok. A csoki és a fagyi a kedvenc ételem. Erre azért nem vagyok büszke. Felismertem, hogy a falásrohamok csak átmeneti, hamis vigaszt nyújtanak, és nem oldják meg a gondot, hanem csak saját problémákat teremtenek. Ott van a bűntudat is, hogy egészségtelen dolgokat eszem – senkit sem ismerek, aki gyümölcsökből és zöldségekből eszi túl magát –, ráadásul egészségtelen mennyiségben. Ez természetesen emésztési zavarokhoz, székrekedéshez és egy sor olyan problémához vezet, amely felsorolása is túl hosszú lenne.
Sokszor előfordult már, hogy munka után hazaérve – mert általában a munka a frusztrációm forrása – egy liter jégkrémmel, egy aranyos kis muffinnal vagy egy fahéjas tekercses finomsággal találtam magam. Ilyenkor bevackolódom a nappaliba, és tévénézés közben túl sokat tömök magamba. Nem szép látvány! Kicsit vigasztal a tény, hogy ezzel nem vagyok egyedül, és valószínűleg van valaki az olvasók között, aki átérzi a helyzetemet.
Ahogy idősödöm, szembe kell néznem a ténnyel, hogy nem kockáztathatom tovább az egészségemet azzal, hogy a dühömet, a munkahelyi és családi csalódásaimat vagy a szomorúságomat úgy kezelem, hogy az érzéseimet ételbe fojtom. Muszáj lesz végre állást foglalnom. Meg kell tanulnom kezelni a válságokat, nem pedig reagálni rájuk. Ironikus módon épp előttem van a stresszkezelés kulcsa: ami az Ige. Istennek oly sok ígérete van, amely megoldást nyújthat az élet problémáira.
Csak csóválom a fejem, hányszor próbáltam már sikertelenül egyenesen hozzá menni. Az ő Igéje azt mondja, hogy bárki, aki „megfáradt, és meg van terhelve”, mehet hozzá, mert Ő nyugalmat kínál (Máté 11:28). Arra int, hogy teljes szívből bízzunk benne, és Ő majd vezet minket (Példabeszédek 3:5–6). Azt ígéri: „Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz.” (2Korinthus 12:9)
Mikor közelednek a nehéz idők, amikor úgy érezzük, hogy képtelenek vagyunk erővel vagy bátran szembenézni a világgal, amikor legszívesebben elfutnánk, és elbújnánk egy doboz Ben and Jerry’s karamellás jégkrémmel, ellenállhatunk a késztetésnek, és egyenesen annak karjába vethetjük magunkat, aki képes a vízen járni és lecsendesíteni a viharos tengert. Ha ezt tesszük, együtt hirdethetjük majd: „Mindezekben felettébb diadalmaskodunk az által, aki szeret minket.” (Róma 8:37)
Greta Michelle Joachim-Fox-Dyett