2024. május 12., vasárnap
Hogy megismerjük a hangját
1
„Amikor a maga juhait mind kiereszti, előttük megy, és a juhok követik, mert ismerik a hangját.” (János 10:4)
Jövő héten a lányom, Heidi itthon lesz, hogy felépüljön a dupla masztektómiaműtétje után. Vele leszek a drága férjével, Markkal és az apukájával együtt.
A szívem akkor is elfacsarodik, mikor visszagondolok a születése utáni reggelre. Este szültem meg, és Heidit váratlanul átszállították éjszakára a csecsemőosztályra. Akkoriban még nem engedték be az apákat a szülés idejére, és a kisbabákat külön osztályra vitték. Közvetlenül a születése után mindössze pár percig tartottam a kezemben. Másnap reggel izgatottan vártam, hogy a nővér behozza a babámat. Fent ültem a kórházi ágyban, a szobám ajtaja be volt csukva, és hallottam, ahogy a nővér végigjön a folyosón, és minden egyes anyához beviszi az újszülötteket. Az egyik baba hangosan sikoltozott, és arra gondoltam: Hú, remélem, ez nem az én babám! Persze csak kitárult az ajtó, a nővér rám nézett, és azt mondta: „Biztos dühös valamiért!” Kinyújtottam a karomat, és abban a pillanatban beletette. Amikor a kicsike meghallotta a vigasztaló hangomat, azonnal abbahagyta a sírást, és szorosan odabújt hozzám. Teljes elképedéssel néztem az ápolónőre, és azt suttogtam magam elé: „Megismeri a hangomat!”
A gyerekeink mindig is a „mi gyermekeink” maradnak, függetlenül attól, hány évesek. Nevetünk, amikor nevetnek, és sírunk, amikor sírnak. A lányom olyan figyelemre méltóan erős volt az elmúlt hetekben, amikor szembenézett a mellrákkal, és én annyira büszke vagyok rá. Mindannyian nagyon hálásak vagyunk, hogy a rákja még korai stádiumban van, hogy nem lesz szüksége kemoterápiára vagy sugárkezelésre. Most ezt gondolom: Sikíts csak, édes bogaram! Kiálts dicséretet az Úrnak, mert Ő jó és irgalmas, és tele van szeretettel irántad – még annál is jobban, mint ahogy én szeretlek, amit felfoghatatlanul nehéz még elképzelni is.
Számunkra az a legfontosabb, hogy gyermekeink tudják, mennyire szereti őket Isten, és biztonságban érezzék magukat, ha viszontszeretik Őt. Abban bízom, hogy ezt a biztonságot adtam nekik a szavaimmal és a példámmal, mert Isten szeretetének személyes megtapasztalása által lesznek képesek sikeresen átvészelni minden próbát, amit az élet az útjukba sodor. És azért imádkozom, hogy mindig ismerjék fel Megváltójuk hangját.
Susan Vietz
1 Eredetileg egy Facebook-bejegyzésként jelent meg (Susan Vietz, 2022. október 15.). Az áhítatoskönyvben
adaptáltuk és engedéllyel használtuk fel.