Meglepetés!

„Nemde két verebecskét meg lehet venni egy fillérért, de a ti Atyátok akarata nélkül egy sem esik le azok közül a földre?” (Máté 10:29)
„Mielőtt kiáltanának, én már válaszolok, még beszélnek, és én már meghallgattam.” (Ézsaiás 65:24)

Az egyik legutóbbi anyák napi hét olyan élmény volt számomra, amelyre még sokáig emlékezni fogok. A férjemmel csodálatos időt töltöttünk az Egyesült Államokban, Dél-Karolinában, egy olyan államban, ahol azelőtt még sosem jártunk. Annyira izgatottá tett, hogy ennyi különféle méretű, textúrájú és színárnyalatú virágot láthattam és fényképezhettem! Elégedett voltam, milyen sok fotót tudtam készíteni a mobiltelefonommal.
Néhány hónappal később, nyaralás közben a telefonom kamerája, amellyel az anyák napi fotókat készítettem, elromlott. Hiába próbálkoztam újra meg újra, és hasztalan próbáltam elhárítani a hibát, a kamera csak nem működött. Emiatt a férjemre kellett hagyatkoznom, hogy adja kölcsön az ő mobilját, amikor csak meg akartam örökíteni a nyári vakációm néhány fénypontját. Így arra a következtetésre jutottam, hogy új telefont kell vennem. De Istennek más tervei voltak.
Egy gyönyörű szeptemberi napon szokás szerint sétálni mentem a New York-i Brooklynban, és megcsodáltam az utca mindkét oldalán a járda fölé magasodó fákat. Miközben a különböző virágok szépségében gyönyörködtem, azt kívántam, bár lefényképezhetném a ragyogó színeket, hogy áldás lehessek másoknak azzal, hogy elküldöm nekik.
Történetesen ugyanaz a telefon volt nálam, amelyiknek elromlott a kamerája. Ahogy kényelmesen sétálgattam az utcán, az a gondolatom támadt, hogy próbáljak meg fényképezni. Meglepődtem, de azért engedelmeskedtem a sugallatnak. Minő meglepetés! A kamera tökéletesen működött. A szívem túlcsordult az örömtől, ahogy az egész kiderült. Most újabb lehetőségem nyílt arra, hogy archiváljam a sétám emlékeit, amiket így később is élvezhetek, és megoszthatok másokkal. Micsoda áldás!
Ez a tapasztalat két dologra is emlékeztet. Először is figyeljünk oda, és azonnal engedelmeskedjünk, mikor a Szentlélek arra ösztönöz, hogy tegyünk meg valamit. Még akkor is, ha annak semmi értelme. Másodszor Istent minden érdekli, ami velünk kapcsolatos, függetlenül attól, milyen jelentéktelennek is tűnik. Az Úr szeret bennünket, és azt akarja, hogy megjegyezzük, Ő mindig gondoskodni fog rólunk.

Janice Fleming-Williams