Arra születtél, hogy hatást gyakorolj másokra!

„Mert úgy van ez, mint amikor egy útra készülő ember előhívatta szolgáit, és rájuk bízta vagyonát. Az egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek képessége szerint.” (Máté 25:14–15)

A Kizingo hetednapi adventista gyülekezet hölgyei előtt álltam a kenyai Mombasában. Éppen egy nagyhatású imahéten voltunk túl, amely most fejeződött be egy imareggelivel. Hét előadás után, amelyek arra összpontosítottak, hogyan mélyíthető el gyakorlatban is az Istennel való kapcsolat, eljött az idő, hogy erősítsük a nőket.
A hölgyek egymás után álltak fel, hogy elmondják, milyen gondjaik vannak azzal kapcsolatban, hogy elfoglalják az őket megillető helyet, és azt tegyék, amire Isten elhívta őket. Néhányan nem voltak elég bátrak ahhoz, hogy felállva beszéljenek, ezért ülve maradtak, és félénken mondták el az aggodalmaikat. Két hölgy azonban megdöbbentett. Az egyik egy tizenhét éves lány volt, aki az indiai tanulmányaiból jött haza nyári szünetre.
Ő bátor, erős és határozott volt, és nem félt megosztani, ami mások számára esetleg bántónak is tűnhet. „Csalódott vagyok, ahogy közületek néhányan, akiknek pozíciójuk és felelősségi körük van, úgy végzik a dolgukat, mintha félnének a tőlük telhető legjobbat nyújtani. Fiatal nőként, aki csak figyeli ezt, letör, és úgy érzem, én ezen nem tudok változtatni, mivel ti, idősebb hölgyek meghátráltok.” A terem ezután néma várakozással telt meg.
A másik asszony, egy muszlim látogató is felállt, és elkezdte sorolni az észrevételeit és aggodalmait a helyi szuahéli nyelven, miközben valaki fordította. Bár szavait másodkézből hallottam, nem tudtam nem kiérezni belőle a lelkesedést. Remegő hangja és könnyes szeme ellenére is lebilincselt az üzenete. Ő is kifejtette, mennyire aggódik a keresztény nőkért, mert úgy tűnik, hogy nem élnek tudatosabban, hogy hatással legyenek másokra, és az Úrért ragyogjanak.
Isten abban a pillanatban a szívemre helyezte, mit mondjak el a hölgyeknek. Ezt most megosztom veletek is. Egy napon mindannyian számot adunk majd az Úrnak arról, miért nem tettük meg, amire elhívott minket. Akkor már nem használhatjuk kifogásként a férjünket, az egyházat, a kormányt, a politikát, az üvegplafon jelenséget vagy a közösséget arra, miért nem engedelmeskedtünk.
Miért? Mert arra születtünk, hogy Isten által hatást gyakoroljunk másokra! Egy nap majd számot adunk róla – tehát, rajta, áradjon ki a befolyásotok, és változtassátok meg a világot!

Nadine A. Joseph-Collins