2024. február 20., kedd
Mit tanulhatunk az orchideától?
„Még ha elvénül is a földben a gyökere, és ha elhal is a porban a csonkja, a víz nedvességétől kivirágzik, ágakat hajt, mint a csemete.” (Jób 14:8–9)
Úgy ébredtem, hogy már a növényen járt az eszem. Egy órán belül húsz YouTube-videót néztem meg, és feleannyi weboldalt böngésztem át, hogy megtaláljam a legjobb gondozási tippeket az orchideámhoz. Ha valaha is volt már ilyen trópusi növényed télen, talán megérted, milyen nehéz őket életben tartani. A barátnőm ruházta rám ezt a felelősséget, amikor megajándékozott egy orchideával.
Először nem értékeltem az ajándékát. Már hónapok óta feszült volt köztünk a barátságunk, és én már feladtam a próbálkozást. Megbeszéltük a dolgot, újra megbocsátottam neki, csak azért, hogy ismét csalódnom kelljen benne. Aztán jött a növény. Egy kimondatlan bocsánatkérés? – gondoltam. Otthagytam a celofánjában, mert arra számítottam, hogy úgyis napokon belül elpusztul. Amikor nem halt meg, kicsomagoltam, kitettem az ablakpárkányra, és elkezdtem hetente kétszer locsolni.
Egy héttel később megpillantottam rajta egy új bimbót, ami már készen állt a virágzásra. Több vizet öntöttem rá (túl sokat is!), és bátorító szavakat mormoltam a növényemnek. Úgy tűnt, hogy jól van, míg el nem kezdett hervadni, és végül két, már majdnem kinyílt bimbó le nem esett a száráról.
Most, az újonnan szerzett ismereteimmel áttettem a növényt olyan helyre, ahol csak közvetve éri fény. Ezután magabiztosan felkaptam egy tiszta ollót, és a szárhoz nyúltam, ahonnan a rügyek lehullottak. Pár centivel a nódusza felett vágtam le, ahol a legalsó virág hajtott ki. Nyissz. Ezután három jégkockát tettem a levelek alá, hogy a gyökerek is kapjanak vizet.
Ma van a születésnapja! – jutott az eszembe. Ironikus, hogy éppen arra a növényre gondolva ébredtem fel, amit tőle kaptam ajándékba. Hirtelen a növény a barátságunk szimbóluma lett. Ahogy az orchideám, a barátságok is gyönyörűek. Ahhoz, hogy szép, egészséges növényt gondozzunk, bizonyos feladatokat is el kell végezni. Ugyanígy a szeretteinkkel való egészséges kapcsolatainkat is ápolni kell.
És mi a helyzet az Istennel való kapcsolatommal? – gondolkodtam el. – Elkötelezett vagyok a lelki növekedés folyamata iránt? Ápolom a barátságunkat imádság és Ige által? Hála Istennek, hogy van egy mindig türelmes, együttérző Kertészünk, aki jól tudja, hogyan gondoskodjon rólunk a legjobban. Az ő gyengéd gondoskodásának köszönhetően kivirágozhatunk szépségében. Ma válaszoljunk mindannyian
a gondoskodására.
Kimasha P. Williams