Egy rendkívül szokatlan szülinapi parti

„A vidám szív jó orvosságul szolgál.” (Példabeszédek 17:22)

Pár hete ünnepeltük édesanyám kilencvenkilencedik születésnapját. Anya alig két és fél hónappal azelőtt került egy rehabilitációs otthonba, mivel a gondozólánya elesett. Három nappal a beköltözés után anya tesztje pozitív lett Covidra, és elkülönítették. Ő nagyon társasági lény, ezért ez nagyon nehéz volt számára. Körülbelül 2.400 kilométerre lakom tőle, így kezdtem minden nap felhívni. A hangja olyan kis gyengének tűnt. A szokásos vidámsága ellenére is most lehangoltnak hatott.
Egy nap felhívtam, és bekapcsoltam a két fiamat Alaszkából és Washingtonból a beszélgetésbe. Miközben csevegtünk, a kisebbik fiam elárulta, hogy a családjával azt tervezik, hogy Missouriba repülnek, hogy vele lehessenek a kilencvenkilencedik születésnapi partiján. Az már kevesebb mint nyolc hét múlva lesz. Hirtelen ez a törékeny hang teljesen kicserélődött! Megkérdeztem, milyen születésnapi ünnepséget szeretne. Azt mondta, hogy egy istentiszteletet és egy rózsaszín szülinapi tortát. Így hát elkezdtünk tervezgetni! Akkor elvisszük hozzá a templomot!
Eljött a szombat, és a nagy étkezőt sok lufival, virággal és két óriási, gyönyörű, rózsaszín születésnapi tortával díszítették fel. A családot és a barátokat különleges fogadtatás és nyitó imádság üdvözölte. A bátyám három éneket is elénekelt, és gitáron kísérte magát. Ezt követte egy áhítatos felolvasás, „Az ajándék”, amit egyik unokája írt kifejezetten erre az alkalomra. Az istentisztelet vége felé édesanyám felállt, és elszavalta az általa írt gyerekverset. Ezután mindenkit arra hívott, hogy Jézust tegyék a legjobb barátjukká, és készüljenek fel a hamarosan bekövetkező eljövetelére.
Kicsit meglepődtem, miért pont ezt a verset választotta, de aztán rájöttem, hogy van benne néhány sor, ami talán segített neki túljutni a csüggedésen, most, hogy a világa a feje tetejére állt: „Nem fogok sírni, és nem leszek dühös, pimasz vigyorral fogok még itt ülni, / a dolgok nem olyan rosszak, mint lehettek volna, / csak ülök itt a fényes napsütésben, és fogok még egy halat a horgászzsinóromra.”
És pontosan így is tett! Éppen Jézusnak pecázott azzal, hogy a szülinapi partijára egy istentiszteletet kért. Mindenkinek ízlett a születésnapi torta. Egyetértettünk, hogy ez volt a legszokatlanabb, legélvezetesebb születésnapi parti, amin valaha is részt vettünk. Tökéletes példája annak, hogy a körülményeink ellenére is legyen szívünk mindig vidám.

Rita Kay Stevens