A sokaság megvendégelése

„Ne aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: »Mit együnk?« vagy »Mit igyunk?« vagy »Mivel ruházkodjunk?«. Mert mindezeket a pogányok kérdezik. Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mindezekre szükségetek van.” (Máté 6:31–32)
„Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjaztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem.” (Máté 25:35)

Több tucat ember érkezett a környező falvakból a Kukkia School csarnokába arra a szombati istentiszteletre, amikor meglátogattak minket a Pacific Adventist University (PAU) diákjai, akik éves bibliatalálkozójukat tartották ott.
Csodálatos volt az összejövetel, és sokakat arra indított az üzenet, hogy újra odaszenteljék az életüket az Úrnak. Sokan már több mint három éve nem vettek részt semmiféle istentiszteleten, mióta az Adventist Frontier Missionaries (AFM) munkásai nem tudták megosztani velük a világosságot és a keresztény életmód alapelveit.
Az istentisztelet után mindenkit közös ebédre hívtak a diákokkal. Készítettek egy-egy nagy tál rizst és édesburgonyát, két nagy kondérnyi levest és egy nagy tál zöldséget. Ez elegendő lett volna ötven diáknak, de nem ennek a nagy sokaságnak. A látogatók közül sokan nem hoztak magukkal ételt, noha beleírtuk a meghívóba is.
A diákok tudták, hogy a menny közbelépése nélkül hamar elfogy az étel. Tálalás előtt körülállták az ételes edényeket, és imádkoztak, hogy Isten áldja meg az étel minden morzsáját, hogy megvendégelhessék ezt a modern sokaságot. Ahogy tálaltak, észrevették, hogy nem fogyott el az étel. Amikor az emberek a pulthoz mentek az ételes tálcákért, mindig volt néhány előkészítve. Isten a szemük előtt tett csodát.
A lányok közben megszámolták a vendégeket: kétszáz ember kapott enni aznap. A negyvennyolc PAU-diák is ebédelt, és mindenki jóllakott. Isten csodát tett azon a szombaton az a diákoknak a hitéért, akik átadták ebédjüket a látogatóknak.
Az Úr arra emlékeztet, hogy legyünk figyelmesek másokkal, és adjunk enni az éhezőknek, ezzel követjük Jézus példáját. Nyissuk meg a szívünket az emberek előtt, hívjuk meg őket, és osszuk meg velük azt a keveset, amivel mi rendelkezünk, hogy részesüljünk azokban a csodákban és áldásokban, amiket Krisztus szeretne megtenni az életünkben. Adja az Úr, hogy érezzük az áldását a másokért végzett szolgálatunkban!

Fulori Sususewa Bola