Szabadítás

„Mert azt parancsolta felőled angyalainak, hogy őrizzenek téged minden utadon.” (Zsoltárok 91:11)

Amikor felébredtem, odamentem a karácsonyfához, ahol már várt rám a biciklim. Tízéves voltam, és kaptam egy gyönyörű zöld kerékpárt fehér csomagtartó kosárral. Kint hideg volt, de én mindenképpen ki akartam próbálni az ajándékomat. Amikor azonban alaposabban megnéztem, észrevettem, hogy a hátsó kerék teljesen leeresztett. Megkérdeztem nagybátyámtól, aki akkor a gyámom volt, hogy mikor megy az üzletbe.
„Később” – válaszolta.
Elhatároztam, hogy ebben az esetben én magam viszem el az új biciklit a négy háztömbbel távolabb található barkácsboltig, ahol felfújják a kereket. Reméltem, hogy nem lyukas a belső. Felvettem a télikabátomat, csizmámat, sapkámat, sálamat, és kiléptem az ajtón. Szóltam a nagynénémnek, hogy elmegyek felfújni a kereket. Megkérdezte, hogy szóltam-e nagybátyámnak. „Ő most egy ideig nem megy sehova” – válaszoltam.
Hideg volt, de kitartottam, és odaértem a bolthoz. A kezem átfagyott, mert nem volt kesztyűm. Alig bírtam tolni a biciklit. Végül nekitámasztottam a falnak, és benéztem az üzlet ablakán. Nem láttam senkit. Most el kellett döntenem, hogy hazamegyek-e anélkül, hogy felfújatnám a kereket, vagy továbbindulok az úton, mivel kicsit távolabb két szerelőműhely is volt, egymással szemben.
Valami azonban arra késztetett, hogy menjek oda a bejárati ajtóhoz. Legnagyobb meglepetésemre épp egy férfi lépett ki rajta autószerelő öltözékben. Odajött hozzám, és látszólag teljesen tisztában volt vele, miért jöttem. Nagyon kedves volt, és felfújta nekem a kereket. Megköszöntem neki és hazamentem. Később a testvérem megkérdezte, hogy hova mentem felfújni a kereket. Amikor megmondtam, hitetlenkedve csóválta a fejét:
„Be volt zárva, és senki nem volt benn, amikor arra jártam” – mondta.
Ameddig fel nem jutok a mennybe, nem fogom megtudni az igazat, de lehet, hogy ott találkozom majd egy angyallal, aki tudja, hogy kell felfújni egy kislány biciklijének a kerekét, és aki egy nap segített a kislánynak az üzletben. Akkor majd jó erősen megölelem őt érte.

Sharon Denise Smith