Tudatosan ápolt

„Szeretem az engem szeretőket, és akik szorgalmasan keresnek engem, azok megtalálnak.” (Példabeszédek 8:17)

Minden nap, mikor felkelek, elvégzek egy sor rutincselekedetet. A test ápolással kezdem, majd az arckezelés következik. Ezek nagyon fontosak számomra. Amikor utazom, vagy felkeresem barátaimat és rokonaimat, mindig tudják rólam, hogy magammal viszem ezeket a bőrápolási szereket. Hiszem, hogy amikor gondoskodom a testemről, ami a Szentlélek temploma, akkor Isten akaratát teszem.
Ugyanezek az elvek a szívünk és elménk gondozására is érvényesek. Minden reggel, amikor felkelünk, foglalkoznunk kell a lelki életünkkel, amely még testünk ápolásánál is fontosabb. Minden napot imával kezdek, és mindazt megköszönöm Istennek, amit értem tett. Énekekkel és bibliatanulmányozással dicsőítem Őt, majd a nap folyamán elmélkedem Igéjéről, és ez erősíti a hitemet és a bizalmamat. Időt szakítok rá, hogy a kegyelem trónja előtt esedezzek családomért, barátaimért, az egyházvezetőkért, a világ vezetőiért és minden emberért. Ez a naponkénti rutin feléleszt valamit bennem. Közelebb érzem magam Istenhez, mert a Szentlélek vezet és vigasztal az úton. Elmélyíti és energiával tölti fel az Úrral való közös utamat. Az istendicsőítés olyan lelki hagyomány, melyet nagyra értékelek. Édesanyám ezt adta tovább nekem és nővéreimnek, és mindig megbizonyosodott róla, hogy megtanultuk imádni mennyei Atyánkat. Őt dicsőíteni kiváltság. Az istenimádat megkönnyíti a napomat, és megerősíti a szívemet. Megkönnyíti terhemet, ezért bizalommal lépek előre jókedvű lélekkel, az Ő bölcsességének erejében. Bár még mindig gyakran érnek csüggesztő kudarcok, bántások, üldözések, nem felejtem el, hogy Jézus az én oldalamon áll, ezért továbblépek.
Bár testünk, amit tőle kaptunk, nagyon fontos, ennél is fontosabb a lelki életünkről való gondoskodás. Isten Igéje élet és igazság (János 6:63). Amikor tanulmányozzuk Igéit, Ő megígéri, hogy szívünkbe vési azokat (Zsidók 10:16). Tanulmányozzuk akaratát, és szolgáljuk szégyen nélkül Őt (2Timóteus 2:15). Akkor arcunk fényesen felragyog, de nem egy drága arcpakolástól, hanem az Istennel töltött idő szentsége miatt.
„Akik őrá néznek, felvidulnak, és arcuk nem pironkodik.” (Zsoltárok 34:6)

Corletta Aretha Barbar