Vissza a gyökerekhez!

„Ezért meghajtom térdemet az Atya előtt, akiről neveztetik minden nemzetség mennyen és földön, hogy adja meg nektek dicsőségének gazdagsága szerint, hogy hatalmasan megerősödjetek az Ő Lelke által a belső emberben, hogy Krisztus lakjon hit által a szívetekben a szeretetben meggyökerezve és megalapozva, hogy képesek legyetek megérteni minden szenttel együtt, hogy mi a szélesség, hosszúság, magasság és mélység, és megismerjétek Krisztus minden ismeretet felülhaladó szeretetét, hogy így beteljesedjetek az Isten egész teljességéig.” (Efezus 3:14–19)

A tavasz közeledtével már ideje volt néhány kerti munkát elvégezni a gyülekezet udvarán. Elhatároztuk, hogy kiszedjük a tavalyi növényeket, és aztán újakat vásárolunk. A lépcsők melletti virágágyásban is volt egy bokor, amit ki akartunk ásni. Ennek érdekében sokan ásókkal és vasrúddal felszerelkezve érkeztek. Nekifogtak a munkának, hosszú ideig kínlódtak, de nagyon mélyre nyúltak a gyökerek, és a föld is kemény volt. Egy hosszú fél óra után végre sikerült kiásniuk egy darabját, de egyértelművé vált, hogy a gyökerek egészen a betonlépcsők alá benyúlnak. Kemény munka volt, és további egy órába vagy annál is többe telt volna, hogy teljes egészében kiszedjék. Végül úgy döntöttünk, hogy egy autóhoz kötjük, majd egy nagy húzással ki is fordult. Hurrá!
A magvető példázatában (Máté 13:1–23) azt a bátorítást olvashatjuk, hogy engedjük mélyre nyúlni a gyökereinket, hogy ne lehessen könnyűszerrel kihúzni. Jézus mindennél jobban szeretné, ha hozzá ragaszkodnánk, mert Ő soha nem vall kudarcot, és soha nem vezet rossz irányba. Benne növekedhetünk, és még akkor is benne gyümölcsözhetünk, ha korábban vad, makacs természetünk volt.
Azt hiszem, a renitens gyökerű bokor történetének tanulsága kétféleképpen is alkalmazható rám. Először szeretném, ha minden bűnt ki tudnék gyomlálni az életemből. Számomra ez hatalmas erőfeszítés, mert a bűn gyökerei mélyre nyúlnak, és makacsul kapaszkodnak a földbe, mint az az öreg bokor. Azért, hogy megszabaduljak a bűntől, meg kell engednem Krisztusnak, hogy kitépje az életemből. Időnként hosszú időt vesz igénybe a folyamat, mert a bűn gyökerei nem engednek könnyen. Azonban ha Jézusba kapaszkodunk, akkor Ő biztosan sikerrel jár.
Másodszor mindennél jobban vágyom rá, hogy a Megváltóba legyek beoltva, és úgy teremjek nemes gyümölcsöket, mert Ő minden jónak a gyökere és fenntartója az életemben. Nem szeretnétek ti is ugyanezt? A mi Istenünk, aki nemcsak minket, hanem az egész világegyetemet is megalkotta, azt szeretné, ha hozzá csatlakoznánk, hogy naponta tanulhassunk irántunk érzett csodálatos szeretetéről.

Mona Fellers