Kihívás a Zambézi folyón

„Mikor vízen mégy át, veled vagyok, és ha folyókon, azok nem borítanak el. Ha tűzben jársz, nem égsz meg, a láng nem perzsel meg téged.” (Ézsaiás 43:2)

A kalabói Yuka Adventista Kórháznak Zambiában van egy nyolcvan lóerős kis motorcsónakja és egy huszonöt lóerős hajócskája, mellyel összesen harminc utast szállíthatnak. Az esős évszakban a kis hajóval a folyón lefelé nyolc és felfelé tizenkét óra alatt lehet megtenni az utat.
Egy nap Harville, a kórház karbantartója, dr. Conception, egy argentin önkéntes orvos, és Harrington, a hajó kapitánya beszerzőkörútra indult a hetvennyolc kilométer távolságra fekvő Monguba.
Másnap korán reggel a roskadásig megrakott hajó elkezdte lassú útját felfelé a folyón. Arra számítottak, hogy késő délután érnek vissza Yukába. Az első tíz órában zavartalanul hajóztak, majd hirtelen az egyik hajtómű leállt. Sikerült megjavítaniuk, és folytatták az útjukat. Ezután a motor további három alkalommal mondta fel a szolgálatot, ameddig végül már nem tudták újraindítani. Nem volt más választásuk így a krokodiloktól hemzsegő vízben, a part menti növényekbe kapaszkodva próbálták megakadályozni, hogy az erős áramlás lefelé sodorja a hajót a vízen.
Már későre járt az idő, ezért elhatározták, hogy Harrington szálljon át egy utasszállító csónakra, menjen vissza a kórházba, és hozzon segítséget. Addig Harville és dr. Concepcion a hajón várakozk. Végül Haringtonnak sikerült visszamennie értük a motorcsónakkal, és elkezdték feltolni az áruval megrakott hajót Yukába. Sajnálatos módon azonban a hajó túlságosan nehéznek bizonyult az árral szemben a kis csónak számára. Harville erre imádkozni kezdett: „Uram, kérlek, segíts. Én tudom, hogy a te kezedben van a kormány.”
Néhány próbálkozás után valaki azt javasolta, hogy a csónakot kössék a hajó oldalához. Az ötlet csodálatosnak és működőképesnek bizonyult. A kis motorcsónak és a nagy hajó lassanként, együtt ért vissza. Huszonnégy óra elteltével végre hazakerültek. A Yuka Adventista Kórházban végzett szolgálat kihívásokkal teli volt, de minden pillanatban éreztük Isten vezetését és védelmét.

Ellen Porteza Valenciano