Babilonban élünk Istennel

„Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek és ne rettegjetek tőlük, mert maga az Úr, a te Istened megy veled. Nem marad el tőled, és nem hagy el téged.” (5Mózes 31:6)

Veszélyes éghajlati változások között élünk. A viharok már a megélhetést fenyegetik. Az egészség és az otthonok veszélybe kerültek. A feszültség fokozódik, és az emberek félelmükben szétszélednek. Sok helyen van szegénység, betegség, éhség és aszály. Már semmi sem a régi. Biztonságos menedéket keresünk, de nem találunk. Nincs menedék. Ez lenne az, Uram? Hogy fogok mindennel megbirkózni a megpróbáltatások idején? Ilyenkor a „Miért pont én?” jut eszembe. Egész életemben hűségesen szolgáltalak, és most mindenemtől megfosztanak. Hogyan éljek így és gondoskodjak a családomról? Hol vagy, Istenem?
Isten azonban ott van velem a fájdalomban és a bánatban. Amikor hagyom, hogy a helyzetem határozza meg a válaszaimat, akkor viszont elfelejtkezem arról, hogy a pusztulás idején is velem van az én Istenem. Szavai jelentik az életet. Dávid mondta: „Ha a mennybe mennék föl, ott vagy, ha a Seolban vetnék ágyat, ott is jelen vagy.” (Zsoltárok 139:8) Dávid még a megpróbáltatásokban is mindig tudta dicsérni az Urat. Ahogy a veszteségei ellenére Jób is. És Eszter a veszély ellenére. József végül meglátta, hogy a menny a csalódásait áldássá változtatja. Dániel dicsérte Istent. Bár Babilonban élt, Isten vele volt, és az oroszlánbarlangban is dicsőítette Istent. Az Atya a Fiával, Jézussal volt, mikor földi viharokon ment keresztül, és Krisztus mindig magasztalta Őt. Mivel Isten velünk is itt van, mi is áldhatjuk Őt. Amikor kétségek között vagyunk, arra Jézus azt mondja: „Minden gondotokat rám vessétek.” (Lásd: 1Péter 5:7) Amikor a hitünk meginog, Ő azt mondja: „Bízzatok bennem, támaszkodjatok rám.” (Lásd: Példabeszédek 3:5–6) Ha úgy érzed, már nem tudsz továbbmenni, Ő azt mondja: „Elég neked az én kegyelmem.” (Lásd: 2Korinthus 12:9) Ne feledd, testvérem: Az életben mérhetetlen veszteségeket is tapasztalhatsz, de attól még dicsérheted Istent „Babilonban”. Nem lesz könnyű, de nem vagy egyedül. Jézus veled van.
Nem ismerem a fájdalmadat, de azért vagyok itt, hogy bátorítsalak: a Megváltó átsegít a viharokon. Azt mondta: „Az én Atyám, aki nekem adta őket, nagyobb mindeneknél, és senki sem ragadhatja ki őket az én Atyám kezéből.” (János 10:29) Milyen ereje van ennek az Igének! Ha mindig Krisztusban maradsz, semmi sem ingathat meg. Egy nap hamarosan már véget érnek az életünk viharai, de addig is lehetsz Babilonban – Istennel.

Corletta Aretha Barbar