Türelmesen hordozva

„Teljes örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle kísértésekbe estek, tudva, hogy hitetek próbája állhatatosságot eredményez. Az állhatatosság tökéletes cselekedetet jelent, hogy tökéletesek és hibátlanok legyetek, minden fogyatkozás nélkül.” (Jakab 1:2–4)

A bajok és nehézségek útja sokféle formában jön, és számos kanyarral és fordulóval jár. Néha nem azonosulunk velünk, és nem tekintjük bajoknak és nehézségeknek a körülményeiknet, máskor pedig képtelenek vagyunk megfelelően összpontosítani rájuk vagy a helyén kezelni őket. Gyakran úgy megyünk át a megpróbáltatásokon, hogy úgy érezzük, egyedül vagyunk, és nem kapjuk meg azt a fizikai segítséget és érzelmi támogatást, amire szükségünk van, és amire vágyunk. Nem az számít, milyen körülmények között vagyunk, hanem hogy hogyan kezeljük ezeket a körülményeket, és hogy miként viszonyulunk másokhoz, miközben keresztülmegyünk rajtuk, az fog segíteni abban, hogy diadalmasan győzzünk.
Az is bátorító és vigasztaló, ha a nehéz időkben és utána is számíthatunk a család, a barátok és a gyülekezeti testvérek támogatására, hogy felülemelkedhessünk az ellenünk jövő körülményeken. Isten Igéje arra int bennünket, hogy türelmesen viseljük el, éljünk reménységben, és várjuk a megszabadulásunkat és az áldásainkat (lásd: Efezus 4:2, Jakab 5:8, Filippi 4:6 és Róma 12:12). Ha telik az idő, és Isten akaratából győzedelmeskedünk, sokan közülünk elmondhatják a történetünket, hogy erősítsenek vele másokat, és tovább élhessenek teljesebb és boldogabb életet Jézusban.
Testvéreim Krisztusban, a nehéz időkben Jézus az egyetlen reményünk. Maradjunk összeszedettek, és viseljük el türelemmel, mert Ő, aki megígérte, biztosan eljön és megment minket. Isten Igéje mindig győzedelmeskedik, bármeddig is tart, és mi Jézus Krisztus által győzünk. Úgy fog ragyogni a személyiségünk és a jellemünk, mint akit Isten keze formál, és mások is megismerik Jézus Krisztust mint személyes Megváltójukat, mert az Ő szépsége ragyog fel bennünk és általunk. Legyünk tehát minden nap türelmesek a nyomorúságban, és engedjük, hogy az Úr vezessen bennünket: mert lehet, hogy meglepődünk majd a végeredményen.
Azért imádkozom, hogy mennyei Atyánk segítsen nekünk, hogy a nehéz körülmények között is bízzunk benne, miközben napról napra növekszünk, és hagyjuk, hogy az Úr alakítsa ki az Ő célját az életünkben.

Elizabeth Ida Cain