Love Story

„Az ember elméje terveli ki útját, de az Úr igazgatja annak járását.” (Példabeszédek 16:9)

Már évek óta keresem genealógiai oldalakon apám katonai szolgálatának adatait. Nemrég örömmel fedeztem fel a tiszteletreméltó leszerelési papírját egy olyan származástani weboldalon, amit nemigen szoktam látogatni. A dokumentum igazolta szüleim találkozásának történetét. Mama azt mesélte nekünk, hogy a bátyja, Jimmie bácsi a kiképzésen találkozott apánkkal. Jimmie bácsi mondta leendő apánknak, hogy van egy nővére, aki érdekelheti, a többi pedig már történelem. Mama és apa a háborús évek alatt leveleken keresztül kommunikáltak egymással, és végül akkor találkoztak, amikor apát leszerelték. Nem sokkal később összeházasodtak.
Az iratból kiderült, hogy Jimmie bácsi körülbelül 7 hónapig volt kiképzésen apával. Míg aput a tengerentúlra, Afrikába és Európába küldték, Jimmie bácsi tiszteletbeli leszerelést kapott, és hazamehetett. Igen, láttam az aktáját, és nem adtak magyarázatot a korai leszerelés okára. Ami számomra érdekes volt, az az időkeret, amikor a nagybátyám és apa találkozott egymással. Ha nem találkoznak, ki tudja, hogy a szüleim valaha is megismerkedtek volna-e. Úgy 90 percre laktak egymástól. Egyikük sem ment túl messzire az otthonától.
Apukám már kisfiúként átadta a szívét az Úrnak, nem sokkal azután, hogy apja meghalt, és édesanyja fiatal özvegyként egyedül maradt 7 gyermekkel, akiket egyedül kellett felnevelnie. Apu otthagyta az iskolát, és segített a farmon. Anyámat istenfélő szülők nevelték egy tanyán 8 testvérével együtt, és eléggé védett életet élt.
Keresztény lévén biztos vagyok benne, hogy apának vegyes érzései voltak a hadseregben való háborús szolgálattal kapcsolatban. Isten azonban mindent a javára fordított. Beutazhatta a világot, kitüntetéseket kapott, sértetlenül tért haza, és végül találkozott élete szerelmével, akit feleségül vett. 19 évig voltak házasok, és 5 gyermekük született, akik közül 4 élte meg a felnőttkort. Apa 45 éves korában meghalt, a mama pedig soha nem ment újra férjhez. Az ő házasságuk a szeretet és a tisztelet házassága volt. Istenről tanították a gyermekeiket, és az Ő elvei szerint éltek.
Ahogy Ő megszervezte a világ kezdetét, úgy szervezi meg mindannyiunk életének kezdetét is. Rajtunk múlik, hogyan élünk. Ha bízunk benne, Ő fogja igazgatni járásunkat minden napunkon, hogy biztonságosan eljuthassunk életünk útján az Ő országába. Micsoda félelmetes Istent szolgálunk!

Barbara Burris Neequaye