2023. május 17., szerda
Szerelmes levelek háború idején
„Mert nem vér és test ellen van nekünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, a sötétség világának urai ellen, a gonoszság lelkei ellen, amelyek az ég magasságában vannak.” (Efezus 6:12)
1939 és 1945 között több mint 30 ország több mint 100 millió katonája bonyolódott bele a 2. világháború néven ismert globális háborúba. Sokan tűnődtek, vajon véget ér-e valaha is ez a világszéles harc.
Apám, Harry részese volt a konfliktusnak. Besorozták az Egyesült Államok hadseregébe, és a tengerentúlon szolgált egy kis csendes-óceáni szigeten, Új-Kaledóniában. A bevetése előtt ismerkedett meg anyámmal, Rose-zal egy vakrandin, és 30 hónapot töltöttek utána külön. Majdnem 3 éven át minden nap levelet írtak egymásnak. A leveleknek 1–4 hétig tartott, amíg átkeltek az óceánon. Az ezekben a napi levelekben rejlő odaadás tartotta meg a kapcsolatot köztük, és így kezdett kialakulni az a szerelmi kötelék, amely aztán örökre összekötötte a szívüket. Mikor a háború 1945 decemberében véget ért, Apám hazament az Egyesült Államokba, és 62 évig volt anyám férje.
Miközben naplóba leírtam a mennyei Atyámhoz intézett imáimat (amit már több mint 15 éve teszek), megdöbbentett, hogy a naponta hozzá intézett leveleim mennyire hasonlítanak a szüleim háború alatti leveleire. Ahogy apámat besorozták a 2. világháborúba, Krisztusban hívőként engem is besoroztak Isten seregébe. Bolygónk már több mint 6.000 éve háborúban áll a gonosz erőkkel. Még mindig tombolnak körülöttünk ezek a gonosszal való szellemi összecsapások, bár sokan nem vesznek róluk tudomást. De a próféciából tudjuk, hogy a háború véget fog érni, és Sátán és a bűn örökre elpusztul. És miként apám hazajött a háborúból, és feleségül vette anyámat, úgy tudjuk, hogy Jézus is eljön, hogy feleségül vegye menyasszonyát (az egyházat), és hazavigye magával a mennybe.
Egyik kedvenc íróm azt mondja: „Az ima a lelkünk és az Isten közti kommunikációs csatorna… Nem szabad fárasztanunk vagy terhelnünk Őt gyakori, túláradó közléseinkkel.”1 Kötelezzük el magunkat arra, hogy kialakítsuk ezt a szeretetkapcsolatot Urunkkal, hogy mikor eljön, készen álljunk a vele való házasságra, ami örökké tart.
Karen M. Phillips
1 Ellen G. White: Prayer, 3. o. 2. bek.